Menü

Allergia, lehet, nem is tudunk róla

  • Dátum: 2013.05.31., 15:22

Az allergiás megbetegedésben az a legrosszabb, hogy nagyon nehéz, vagy egyáltalán nem lehet védekezni ellene. Sokszor csak felnőttkorban kapjuk el és az emberek jelentős hányada nem is fordul orvoshoz a problémával.

Pontos hazai statisztikák nincsenek, ám sejthető, hogy valamilyen allergia a lakosság csaknem egyharmadát érinti. A bizonytalanság abból ered, hogy a legtöbb esetben a tünetek nem annyira erőteljesek, hogy az emberek orvoshoz forduljanak panaszukkal. Sokszor észre sem vesszük, hogy allergiáról van szó, ha tüsszögünk, folyik az orrunk, vagy kapar a torkunk.

Azzal kapcsolatban is bizonytalanság van, hogy felnőttkorban miért alakul ki allergia. A szakorvosok azt mondják, hogy a felnőttkori allergiák egy része nem is előzmény nélküli, csak ezeket gyerekkorban nem ismerték fel. Az is sejthető, hogy a környezetszennyezés, például a megnövekedett széndioxid koncentráció is ludas lehet, főként azoknál, akik korábban tisztább levegőjű környezetben éltek. Aztán ott vannak a háziállatok, amelyek elsősorban legyengült immunrendszerű embereknél, például a várandós anyáknál okozhatnak problémákat.

A felnőttkori allergia kellemetlen hozadéka az, hogy a betegség nem áll meg, pollenallergia mellé könnyedén kaphatunk különböző táplálék allergiákat.
Ha kimutatják, milyen ételekre vagyunk érzékenyek, egyszerűen elkerüljük azokat, a légúti allergiáknál viszont már nem ilyen egyszerű a helyzet. A legtöbb esetben nem lehet elkerülni a kiváltó okot és amennyiben a tünetek erősek, elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés.

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.