Mi az a glikémiás index?
- Dátum: 2013.06.07., 09:34
Manapság egyre több szó esik a glikémiás indexről, amely nemcsak a cukorbetegek számára fontos számérték, hanem az egészségükért felelősen gondolkodók is rendszeresen szem előtt tartják.
A glikémiás indexet eredetileg a cukorbetegek vércukor szintjének ellenőrzésére találták ki és használták. Ez egy olyan számérték, amely megmutatja, hogy az adott élelmiszer milyen hatást gyakorol a vércukorszintre.
Minden olyan élelmiszernek van glikémiás indexe (rövidítve GI), amely tartalmaz szénhidrátot. Az értéket egy nullától százig terjedő skálán állapítják meg, a kiindulási pont, pontosabban a viszonyítási alap a tiszta szőlőcukor, vagyis a glükóz, amely a lista legtetején foglal helyet a maga százas értékével.
Fontos tudni, hogy az alacsony GI-vel rendelkező ételek, italok lassabban bomlanak le, így egyenletesebben emelkedik, majd csökken a vércukorszint, vagyis hosszabban érezzük a teltség érzetet. A magas GI-t tartalmazó étkek viszont hirtelen meglökik a vércukorszintre, az villámgyorsan magasra emelkedik, majd hirtelen lezuhan és emiatt hamar újra éhesek leszünk.

Már a fentiekből is kitűnik, hogy ez a mutató bizony fontos biológiai folyamatokért felel. Azt már az általános iskolában megtanuljuk, hogy a szénhidrát feldolgozása a vékonybélben történik, ahol is a szénhidrát cukrokká alakul. Ezek a cukrok aztán felszívódnak a vérkeringésbe, majd az inzulin segítségével a sejtekbe. A cukorbetegeknek az a legfontosabb, hogy minél több olyan élelmet vegyenek magukhoz, amelynek alacsony a GI-je, a magas vércukorszint ugyanis sokkoló hatással lehet az egészségükre.
A GI-t befolyásolja az is, hogy adott élelmiszert, hogyan főztük meg, tároltuk, mennyi a rost-, a keményítő, a fehérje és a zsírtartalma. Fontos még, hogy a savanyú és a zsíros ételek fogyasztása csökkenti a glikémiás indexet.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nullától negyvenig terjedő érték alacsony GI-t jelöl, ilyenek a bogyós gyümölcsök, a csonthéjasok, a citrusfélék, a hüvelyesek. Közepes GI-t jelöl a 40-59-ig terjedő érték, a magasat pedig hatvantól százig mérjük. Utóbbi kategóriába tartoznak a finomított gabonafélék, a kenyér, a cukor, a krumpli, a retek, vagy a rizs is.
Fotó:
sxc.hu
Amikor az otthonod is „beszél” hozzád
Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.
A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt
Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.
Miként alakult az anyák napja világszerte
Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?
Egyensúly a víz alatt
Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.