Menü

Hőség - ÁNTSZ: a forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

  • Dátum: 2013.06.19., 13:47

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szerint a forró nyári napok jelentősen megterhelik a szervezetet, ilyenkor emelkedik a szívpanaszok száma is.

A szolgálat szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli átlagosan a halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásét, illetve 15 százalékkal a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és a gyógyszerszedés is befolyásolja, ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz - hangsúlyozta az ÁNTSZ.

Azt javasolják, hogy langyos, vagy hideg vízzel zuhanyozzanak naponta akár többször is, érdemes naponta pár órát légkondicionált helyiségben tölteni, sok folyadékot (vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, de jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek), kerülni kell a kávét, az alkoholos italokat, a cukros, szénsavas üdítőket.

Érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget és világos színű, bő szabású pamut öltözetet viselni, valamint a bőrtípusnak megfelelő fényvédőkrémet használni. Az ÁNTSZ kiemelte, hogy a hőségben ne sétáltasson senki kisbabát, a csecsemőket, kisgyermekeket pedig árnyékban levegőztessék, és senki ne hagyjon gyereket, állatot zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.

Forrás:
MTI

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.