Ásványok: a szervezet fontos nyomeleme a réz
- Dátum: 2013.07.04., 10:51
Az emberiség történelmében a réz az egyik legrégebben és leggyakrabban használt fém, így már elődeink is felfigyelhettek a réz gyógyító hatására, valamint arra, hogy számos élettani folyamatban központi szerepet játszik.
Az első feljegyzések aes cyprium, másnéven ciprusi fém néven említették, mivel fő lelőhelye Ciprus szigete volt. A vöröses fényű, könnyen megmunkálható anyag amely vezeti a hőt, elektromos áramot, s oxidációra képes. Hosszas megfigyelések után rájöttek, ha valaki rézből készült ékszert visel, annak sokkal jobb a közérzete és nem fáradékony. E nyomelem hiánya viszont kellemetlen tüneteket okozhat, ezért kell étrendünkbe olyan ételeket is beilleszteni, melyek szervezetünk legfőbb rézforrásai.

De vajon milyen pozitív hatásai vannak a réznek szervezetünkre?
A külsőleg (akár ékszerként) használt nagy felületű réz oldja az izom és érgörcsöt, árnyékolja az elektroszmogot. Nagyon jó a hővezető képességgel rendelkezik és visszaveri a káros infravörös sugarakat. Hatására a blokkolt testrészekben fokozódik a vér- és a nyirokkeringés, a szervezetben visszaáll a normális működés.
A réz biokémiailag is nagyon fontos, ismert nyomelem, jó hatással van a vérnyomásra, és megakadályozza a só lerakódását. Mivel oxidációs képességekkel bír, éppen ez jelenti egyik legfontosabb szerepét, ugyanis részt vesz a szervezetre ható káros oxidációs folyamatok semlegesítésében. Ennek ellenére nem szokták az antioxidánsként megemlíteni, pedig az oxidációnak szerepe van a rákos folyamatok kialakulásában a szív-érrendszeri betegségek létrejöttében, így nem árt rá több figyelmet fordítani.
Emellett a réz számos élettani folyamatban is központi szerepet tölt be. Elősegíti a vörösvértestecskék valamint a vasat tartalmazó hemoglobin képződését, melyek az oxigént a szövetekbe szállítják, valamint az ezek hiányának gyógyítására adagolt vas felszívódását. Réztartalmú étel, fogyasztása után már 15 perc után bekerül a véráramba és kifejti jótékony hatását. A réz a kalcium beépüléséhez is elengedhetetlen, fontos szerepet játszik a csontok egészségének fenntartásában és a csontritkulás megelőzésében. Tulajdonképpen a réznek köszönhetjük a csontok, kötőszövetek szilárdságát, izmok rugalmasságát, illetve bőrünk feszességét. A réz a központi idegrendszer működéséhez is szükséges nyomelem.
Immunrendszerünk szempontjából sem elhanyagolható, hogy a réz vírus, baktérium, gombaölő hatást fejt ki. E tulajdonsága abból fakad, hogy az alacsonyabb - rendű szervezetekkel szemben már igen kis mennyiségben is mérgező hatású. Például az ételmérgezéseket okozó E-coli baktérium a rozsdamentes acélfelületeken sokáig elélhet, egy rézedény felületén néhány óra alatt elpusztul. Lehet, hogy nem is voltak olyan haszontalanok és egészségtelenek őseink rézből készült használati tárgyai. ( rézkilincs, rézedények stb.)
A réz élelmiszerekkel kerül a szervezetünkbe vagy felszívódhat bőrön át is. Nemcsak fiatalkorban hanem az időseknél is ügyelni kell a megfelelő rézbevitelre, mivel hiánya, számos időskori népbetegség oka.
A rézhiány tünetei:
Vérszegénység, ödéma, törékeny csontozat, ingerlékenység, fáradékonyság. Ennek kapcsán fiatalabb korban csontfejlődési és növekedésbeli zavarok, később magas koleszterinszint, és vérnyomásproblémák tapasztalhatóak. Tehát láthatjuk, hogy kismértékű hiánya is kellemetlen egészségügyi zavarokat idéz elő, melyeknek eredetét gyakran nem is sejtjük.
A túlzott rézbevitel viszont csökkenti szervezetünkben a cinkszintet, mely kihatással van az agyműködésre. Álmatlanságot, hajhullást, szabálytalan menstruációt és depressziót okozhat. Így túlzott adagolását is kerülni kell. Az ajánlott napi rézmennyiség a felnőtt szervezet számára: 2-6 milligramm körül elegendőnek bizonyul.
Táplálékaink közül a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj tekinthetők a legjobb forrásainak. Mindennapi étkezésünk alkalmával leginkább elérhető a borjú és sertésmáj, a szója, búzacsíra, mogyoró, mandula, dió, lencse, zöldborsó, szárazbab, petrezselyem, búzakorpa, és a csiperkegomba fogyasztásával. Felszívódása az élelmiszerekből azonban mindössze 35–70%-ra tehető, így étrendünk összeállításánál ennek is külön figyelmet kell szentelni.
Fotó:
sxc.hu
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
A citrom szerepe a modern súlykontrollban
A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.