Gyógyító fekete leves
- Dátum: 2013.07.04., 10:37
A kávé a világ talán legismertebb olyan élvezeti cikke, amelyről a legújabb kutatások kiderítették, hogy nem káros, hanem sok esetben igenis egészséges.
A kávé jó hatással van a szívre, központi idegrendszerre és a vesékre. A legújabb kutatások számos betegség ellen fedeztek fel jótékony hatást az italban, ilyen például az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór, a 2-es típusú diabétesz, valamint a májgyulladás. Ezek mellett a kávéfogyasztás csökkenti a szív és tüdőbetegségek, valamint a szívroham kockázatát. A benne található csersav kitágítja az érfalat.
Koffein hatóanyaga stimuláló hatású (elhiteti velünk az éberséget), fokozza a szívműködést, a vérnyomást, tágítja az ereket. Jobb agyműködést idéz elő, átmeneti teljesítménynövekedést, viszont ez után gyors teljesítmény csökkenés következik.
A kávécserje nevű örökzöld termése a kávébab, amelynek magjából készül a kávé. Mindenki tudja, hogy számos fajtája és feldolgozási módja létezik. Nagyon régóta fogyasztják és ma a világ legnépszerűbb élvezeti cikke.
Természetesen a fent említett jótékony hatások csak mértékletes fogyasztás esetén érvényesek. A koffein egyrészt függőséget okoz, másrészt túl lehet adagolni. A napi 300 milligramm jelentősnek számít, 600 mg felett pedig már túladagolásról beszélünk.
A nagy koffeinadag kellemetlen és káros tüneteket (emésztési, szív és légzési zavarokat) okozhat, és azt is figyelembe kell venni, hogy mindenkinek más-más mennyiség számít elegendő szinttűnek és túlzónak. Egy csésze kávé átlagosan 70-180 mg koffeint tartalmaz (akadnak olyan sportitalok, amelyek 500 mg-ot).
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.