Gyógyító fekete leves
- Dátum: 2013.07.04., 10:37
A kávé a világ talán legismertebb olyan élvezeti cikke, amelyről a legújabb kutatások kiderítették, hogy nem káros, hanem sok esetben igenis egészséges.
A kávé jó hatással van a szívre, központi idegrendszerre és a vesékre. A legújabb kutatások számos betegség ellen fedeztek fel jótékony hatást az italban, ilyen például az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór, a 2-es típusú diabétesz, valamint a májgyulladás. Ezek mellett a kávéfogyasztás csökkenti a szív és tüdőbetegségek, valamint a szívroham kockázatát. A benne található csersav kitágítja az érfalat.
Koffein hatóanyaga stimuláló hatású (elhiteti velünk az éberséget), fokozza a szívműködést, a vérnyomást, tágítja az ereket. Jobb agyműködést idéz elő, átmeneti teljesítménynövekedést, viszont ez után gyors teljesítmény csökkenés következik.
A kávécserje nevű örökzöld termése a kávébab, amelynek magjából készül a kávé. Mindenki tudja, hogy számos fajtája és feldolgozási módja létezik. Nagyon régóta fogyasztják és ma a világ legnépszerűbb élvezeti cikke.
Természetesen a fent említett jótékony hatások csak mértékletes fogyasztás esetén érvényesek. A koffein egyrészt függőséget okoz, másrészt túl lehet adagolni. A napi 300 milligramm jelentősnek számít, 600 mg felett pedig már túladagolásról beszélünk.
A nagy koffeinadag kellemetlen és káros tüneteket (emésztési, szív és légzési zavarokat) okozhat, és azt is figyelembe kell venni, hogy mindenkinek más-más mennyiség számít elegendő szinttűnek és túlzónak. Egy csésze kávé átlagosan 70-180 mg koffeint tartalmaz (akadnak olyan sportitalok, amelyek 500 mg-ot).
Fotó:
sxc.hu
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.