Menü

Mi az a sportszív?

  • Dátum: 2013.07.12., 19:10

A tünet és panaszmentes, egészséges, sportos életmódot élő embereket is érintheti hazánk vezető haláloka, a hirtelen szívhalál. Ezért nem minden a mozgás és a helyes táplálkozás, a kívánt, jobb félni, mint megijedni helyzetet rendszeres orvosi vizsgálatokkal idézhetjük elő.

Az élsportolók ma már hazánkban is (legalábbis többnyire) komoly sportorvosi vizsgálatokon vesznek részt. A profi orvosi háttér szükségességét senki sem tagadja, és sajnos még ezek mellett is előfordulnak tragédiák.

Gyakran hallott kifejezés a sportszív, amely, mint a neve is mutatja, sportolóknál alakul ki. Az erős fizikai terhelés hatására a szív, ugyanúgy, mint testünk más izmai, növekedéssel reagál. A tömeg-, és teljesítmény növekedéssel párhuzamosan a hajszálerek hálózata is fejlődik, akkor lehet baj, ha utóbbi nem tudja követni az előbbi ütemét. Ez esetben a szív nem jut elég oxigénhez és károsodik, amelynek szívizomelhalás, infarktus, ritmuszavar lehet a következménye.

Az élsportolók mellett a hobbisportolókat is érintheti a probléma. Az egészséges életmód szabályait betartó és hetente legalább háromszor egy órát sportolóknak is érdemes rendszeresen kivizsgáltatni magukat. Elképzelhető, hogy a terhelés öröklött, vagy szerzett szívbetegséget hoz felszínre. Sajnos Magyarországon kevésbé van hagyománya a rendszeres kardiológiai szűrésnek, pedig rengeteg embert érint és nagyon hasznos.

Tehát az amatőr, így a kötelező sportorvosi vizsgálat által nem érintett, sportolók jelentős része igazából tudta nélkül van veszélyben. Pedig a kockázati faktorok jelentős része kiszűrhető, az orvosok rendszeres kontrollt javasolnak, főképp azoknak, akiket a fizikai terhelés mellett stressz is ér.

Fotó:
sxc.hu

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.