Barangolások Magyarországon – Hollókő

Talán azt is mondhatnánk, hogy hazánk, de mindenképpen az Északi – középhegység, azon belül Palócföld legszebb gyöngyszeme Hollókő, melyet 1987 óta világörökség részeként tartanak nyílván. Aki igazán kikapcsolódásra vágyik, távol a városok zajától, annak érdemes céljául választani ezt a kis ékszerdobozt.

A Budapesttől nagyjából 100 km távolságra elhelyezkedő települést Hatvantól Pásztó irányába haladva, majd onnét Hollókő felé lekanyarodva érhetjük el.
Közép-Európa legépebben megmaradt, palóc építészeti stílust magában hordozó falujának épületeit a Cserhát hegység vonulatai rejtegették a szemek elől évszázadok során. Így őrizhette meg varázsát ez a település, melybe beérkezve először a falu mai része tárul a szemünk elé, míg legnagyobb értéke az ófalu, magasabban helyezkedik el. A több, mint ötven épületet magába foglaló településrész őrzi az 1600 – as évek népi építészeti értékeit.

Egyik jellegzetessége a szinte minden hollókői fényképen megjelenő, a falu központjában álló templom, melyről írásos emléket már 1343-ból találunk, s amely a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A napjainkban is látható, kőalapra, vályogból tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát XIX. században kezdték építeni és 1889-ben fejezték be.

Az itt élő palócok házai általában három részre - első szoba - pitvar – lakókamra - oszthatóak, melyeket utcai és udvari fronton faoszlopos tornác övez. Területhez alkalmazkodva a szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a disznó ólat és a fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén álltak. A falu túlnyomó részét az 1909-es tűzvész elpusztította, de az újjáépült házak megőrizték eredeti formájukat és a település hangulatát.

A falun áthaladva juthatunk a település fölé magasodó történelmi várromhoz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserhát, egykor mozgalmas szőlőművelést látott lankáira. Árpád házi leszármazottak ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, sok magyar várhoz hasonlóan IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakosságát. Károly Róbert idejéből (1310), származik Hollókő várának első írásos említése is "castrum Hollokew" néven.

1552- től a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, majd 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel, ám funkciója megszűnt, s a kis végvár megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár rendelete, s a Rákóczi szabadságharc után 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de erődítmény felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye és hazánk egyik legszebb XIII. századi végváraként.  A várudvaron a látogatók megismerkedhetnek az erőd történetével, feltárásával és helyreállításával, mely 1996-ban fejeződött be.

A település ófalú részén számos múzeum és kiállítóhely található, úgymint Palóc Babamúzeum, a természetkedvelőknek Erdészeti Múzeum, és fafaragó kiállítás, a történelem iránt érdeklődőknek pedig Falumúzeum és postatörténeti kiállítás. Emellett megtalálhatjuk a település funkcióit ellátó hivatalokat is, a Polgármesteri hivataltól kezdve, az Óvodán át a Postát is. A turisták részére pedig Tourinform iroda adhat tájékoztatást a szállás és étkezési lehetőségekről, valamint a környék látnivalóiról. Ha valaki épp megéhezik, betérhet reggelizni a csárdába egy rántottára. De ha kedve támad néhány napot eltölteni ebben az idilli környezetben, választhat magának szállást régi palóc házak közt, s mindjárt úgy érezheti magát a turista, mintha néhány évszázadot visszarepült volna az időben.

Ezt a szépséget az épített és táji környezet eme páratlan harmóniáját 1987-ben az UNESCO Világörökségi címmel jutalmazta.