Menü

Barangolások Magyarországon – Hollókő

  • Dátum: 2013.07.14., 09:31

Talán azt is mondhatnánk, hogy hazánk, de mindenképpen az Északi – középhegység, azon belül Palócföld legszebb gyöngyszeme Hollókő, melyet 1987 óta világörökség részeként tartanak nyílván. Aki igazán kikapcsolódásra vágyik, távol a városok zajától, annak érdemes céljául választani ezt a kis ékszerdobozt.

A Budapesttől nagyjából 100 km távolságra elhelyezkedő települést Hatvantól Pásztó irányába haladva, majd onnét Hollókő felé lekanyarodva érhetjük el.
Közép-Európa legépebben megmaradt, palóc építészeti stílust magában hordozó falujának épületeit a Cserhát hegység vonulatai rejtegették a szemek elől évszázadok során. Így őrizhette meg varázsát ez a település, melybe beérkezve először a falu mai része tárul a szemünk elé, míg legnagyobb értéke az ófalu, magasabban helyezkedik el. A több, mint ötven épületet magába foglaló településrész őrzi az 1600 – as évek népi építészeti értékeit.

Egyik jellegzetessége a szinte minden hollókői fényképen megjelenő, a falu központjában álló templom, melyről írásos emléket már 1343-ból találunk, s amely a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A napjainkban is látható, kőalapra, vályogból tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát XIX. században kezdték építeni és 1889-ben fejezték be.

Az itt élő palócok házai általában három részre - első szoba - pitvar – lakókamra - oszthatóak, melyeket utcai és udvari fronton faoszlopos tornác övez. Területhez alkalmazkodva a szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a disznó ólat és a fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén álltak. A falu túlnyomó részét az 1909-es tűzvész elpusztította, de az újjáépült házak megőrizték eredeti formájukat és a település hangulatát.

A falun áthaladva juthatunk a település fölé magasodó történelmi várromhoz, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Cserhát, egykor mozgalmas szőlőművelést látott lankáira. Árpád házi leszármazottak ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, sok magyar várhoz hasonlóan IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítmény öregtornyát, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakosságát. Károly Róbert idejéből (1310), származik Hollókő várának első írásos említése is "castrum Hollokew" néven.

1552- től a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen, majd 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel, ám funkciója megszűnt, s a kis végvár megkezdte folyamatos pusztulását. I. Lipót császár rendelete, s a Rákóczi szabadságharc után 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de erődítmény felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye és hazánk egyik legszebb XIII. századi végváraként.  A várudvaron a látogatók megismerkedhetnek az erőd történetével, feltárásával és helyreállításával, mely 1996-ban fejeződött be.

A település ófalú részén számos múzeum és kiállítóhely található, úgymint Palóc Babamúzeum, a természetkedvelőknek Erdészeti Múzeum, és fafaragó kiállítás, a történelem iránt érdeklődőknek pedig Falumúzeum és postatörténeti kiállítás. Emellett megtalálhatjuk a település funkcióit ellátó hivatalokat is, a Polgármesteri hivataltól kezdve, az Óvodán át a Postát is. A turisták részére pedig Tourinform iroda adhat tájékoztatást a szállás és étkezési lehetőségekről, valamint a környék látnivalóiról. Ha valaki épp megéhezik, betérhet reggelizni a csárdába egy rántottára. De ha kedve támad néhány napot eltölteni ebben az idilli környezetben, választhat magának szállást régi palóc házak közt, s mindjárt úgy érezheti magát a turista, mintha néhány évszázadot visszarepült volna az időben.

Ezt a szépséget az épített és táji környezet eme páratlan harmóniáját 1987-ben az UNESCO Világörökségi címmel jutalmazta.

Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármit?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

Staycation – a kanapéról a nyugalomba

Mai témánk a nyaralás, de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk, mert mi van akkor, ha a nyaralás nem egy tengerparti szállodában vagy egy hegyi faházban történik… hanem otthon?

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?

A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.