Leplezzük le a transzzsírsavakat!
- Dátum: 2013.07.14., 10:09
Tudta, hogy a transzzsírsavak a természetben is előfordulnak? Rengeteg tévhit övezi a transzzsírsavakat, holott ezek bevitelének csökkentésére valóban szükség van, hiszen negatív élettani hatásai bizonyítottak. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani néhány meglepő tényre a transzzsírsavakkal kapcsolatban, ebben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele volt segítségünkre.
A transzsírok a természetben is jelen vannak
A transzzsírsavak tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogén molekulák egymással szemben, transz állásban helyezkednek el. Az emberi test nem termel transzzsírsavakat, jelenlétük nem is szükséges, sőt nem is kívánatos a szervezetben. Az olajban való sütés során, valamit a kérődző állatok (például tehén, juh) bendőjében is keletkeznek transzzsírsavak, ez utóbbiak bekerülnek a kérődző állat húsába, tejébe, az azokból előállított tejtermékekbe is. Éppen emiatt a transzzsírok teljes kiiktatása az étrendből nem lehetséges, hiszen az egyébként számos pozitív élettani hatással bíró tejtermékek és a növényi olajok is tartalmaznak transzzsírokat.
Maximum 2 gramm transzzsírsav fogyasztható naponta
A transzzsírsavak nagy része a növényi olajok ipari keményítése, más néven hidrogénezése során keletkezik, amikor azok folyékony halmazállapotból szilárd vagy félszilárd halmazállapotúvá válnak. A transzzsírsav-bevitel csökkentésére irányuló kezdeményezések hátterében az áll, hogy túlzott fogyasztásuk kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészséget. A transzzsírsavak ugyanis emelik az összes és az LDL-(rossz)koleszterin szintet, viszont csökkentik a HDL-(jó)koleszterin szintet a szervezetben, ezáltal szerepük van az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Tudományos vizsgálatok eredményei alapján a napi 2 energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transzzsírsav fogyasztás 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
„Mivel a szív- és érrendszeri betegségek számítanak világszerte és Magyarországon is a fő haláloki tényezőnek, nagyon fontos, hogy az emberek odafigyeljenek az egészséges étkezésre, és azon belül is a koleszterinszintet leginkább befolyásoló zsírok fogyasztására. Jelenleg nincs olyan, az ételekre széles körben alkalmazható vizsgálati módszer, amellyel meg tudnánk különböztetni a kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavakat az ipari feldolgozás során keletkezőktől, így forrásuk alapján nem lehet különbséget tenni a transzzsírsavak egészségre kifejtett hatásai között. Az Egészségügyi Világszervezet például napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsav-fogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Ez a határérték jóval alatta van a mindennapi életben tapasztalható értéknek, hiszen Európa-szerte és Magyarországon is körülbelül ennek a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztják az emberek.
A margarinban elenyésző transzzsírsav található
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok ma már nem hidrogénezett növényi olajból készülnek, hanem a természetben is szilárd trópusi zsírokból (pálma és kókusz), valamint esszenciális zsírsavakban gazdag növényi olajokból. Éppen emiatt a boltokban kapható margarinok többségének elenyésző a transzzsírsav-tartalma, messze alulmarad a megadott határértéknek. Ha szeretnénk csökkenteni a transzzsírsavak-bevitelét, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen élelmiszerekben található meg nagy mennyiségben ez a zsírfajta. Jó, ha tudjuk, hogy nem a sokat emlegetett margarin a felelős a túlzott transzzsírsav-bevitelért, mivel ezek ma már nem hidrogénezett növényi olajokkal készülnek. Minden esetben a gyártó felelőssége, hogy termékei előállítása során használ-e hidrogénezett növényi olajat.
Érdemes az élelmiszerek címkéit elolvasni, ahol bár ritkán van külön feltüntetve a termékben található transzzsírsav-tartalom, a margarinok közül több márka is megjelöli ezt az értéket is a csomagoláson. Ugyanakkor a hidrogénezett növényi olaj tartalom feltüntetése ma Magyarországon kötelező az összetevő listában a csomagoláson, így ez az információ már utalhat a transzzsírsav jelenlétére is. Minél magasabb a részlegesen hidrogénezett növényi olaj mennyisége az adott élelmiszerben, ezzel arányosan a transzzsírsav tartalom is valószínűleg magasabb.
Forrás:
www.unilever.hu
Fotó:
sxc.hu
A hal szerepe a diétában – egészséges, laktató és sokoldalú választás
A hal kiváló választás lehet azok számára, akik szeretnének egészségesebben táplálkozni, fogyni, vagy egyszerűen változatosabbá tenni az étrendjüket. Magas fehérjetartalma, értékes zsírsavai, vitaminjai és ásványi anyagai miatt sokféle diétába jól beilleszthető. Fontos azonban, hogy ne csak azt nézzük, milyen halfajtát fogyasztunk, hanem azt is, hogyan készítjük el, milyen körettel tálaljuk, és mekkora adag kerül a tányérra.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.
5 gyümölcs, amit jobb héjastól megenni – abban van a legtöbb vitamin
Sok gyümölcsöt automatikusan meghámozunk, pedig nem biztos, hogy ezzel jót teszünk magunknak. A gyümölcsök héjában ugyanis számos értékes növényi vegyület, rost, vitamin és ásványi anyag található. Természetesen nem minden gyümölcs héja ehető, és az sem mindegy, hogyan fogyasztjuk őket.
Cink, ami elengedhetetlen az egészségükhöz
A cinkről leggyakrabban akkor hallunk, amikor beköszönt az őszi-téli időszak, és szóba kerül az immunrendszer támogatása.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.