Menü

Leplezzük le a transzzsírsavakat!

  • Dátum: 2013.07.14., 10:09

Tudta, hogy a transzzsírsavak a természetben is előfordulnak? Rengeteg tévhit övezi a transzzsírsavakat, holott ezek bevitelének csökkentésére valóban szükség van, hiszen negatív élettani hatásai bizonyítottak. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani néhány meglepő tényre a transzzsírsavakkal kapcsolatban, ebben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele volt segítségünkre.

A transzsírok a természetben is jelen vannak
A transzzsírsavak tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogén molekulák egymással szemben, transz állásban helyezkednek el. Az emberi test nem termel transzzsírsavakat, jelenlétük nem is szükséges, sőt nem is kívánatos a szervezetben. Az olajban való sütés során, valamit a kérődző állatok (például tehén, juh) bendőjében is keletkeznek transzzsírsavak, ez utóbbiak bekerülnek a kérődző állat húsába, tejébe, az azokból előállított tejtermékekbe is. Éppen emiatt a transzzsírok teljes kiiktatása az étrendből nem lehetséges, hiszen az egyébként számos pozitív élettani hatással bíró tejtermékek és a növényi olajok is tartalmaznak transzzsírokat.

Maximum 2 gramm transzzsírsav fogyasztható naponta
A transzzsírsavak nagy része a növényi olajok ipari keményítése, más néven hidrogénezése során keletkezik, amikor azok folyékony halmazállapotból szilárd vagy félszilárd halmazállapotúvá válnak. A transzzsírsav-bevitel csökkentésére irányuló kezdeményezések hátterében az áll, hogy túlzott fogyasztásuk kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészséget. A transzzsírsavak ugyanis emelik az összes és az LDL-(rossz)koleszterin szintet, viszont csökkentik a HDL-(jó)koleszterin szintet a szervezetben, ezáltal szerepük van az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Tudományos vizsgálatok eredményei alapján a napi 2 energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transzzsírsav fogyasztás 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

„Mivel a szív- és érrendszeri betegségek számítanak világszerte és Magyarországon is a fő haláloki tényezőnek, nagyon fontos, hogy az emberek odafigyeljenek az egészséges étkezésre, és azon belül is a koleszterinszintet leginkább befolyásoló zsírok fogyasztására. Jelenleg nincs olyan, az ételekre széles körben alkalmazható vizsgálati módszer, amellyel meg tudnánk különböztetni a kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavakat az ipari feldolgozás során keletkezőktől, így forrásuk alapján nem lehet különbséget tenni a transzzsírsavak egészségre kifejtett hatásai között. Az Egészségügyi Világszervezet például napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsav-fogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Ez a határérték jóval alatta van a mindennapi életben tapasztalható értéknek, hiszen Európa-szerte és Magyarországon is körülbelül ennek a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztják az emberek.

A margarinban elenyésző transzzsírsav található
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok ma már nem hidrogénezett növényi olajból készülnek, hanem a természetben is szilárd trópusi zsírokból (pálma és kókusz), valamint esszenciális zsírsavakban gazdag növényi olajokból. Éppen emiatt a boltokban kapható margarinok többségének elenyésző a transzzsírsav-tartalma, messze alulmarad a megadott határértéknek. Ha szeretnénk csökkenteni a transzzsírsavak-bevitelét, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen élelmiszerekben található meg nagy mennyiségben ez a zsírfajta. Jó, ha tudjuk, hogy nem a sokat emlegetett margarin a felelős a túlzott transzzsírsav-bevitelért, mivel ezek ma már nem hidrogénezett növényi olajokkal készülnek. Minden esetben a gyártó felelőssége, hogy termékei előállítása során használ-e hidrogénezett növényi olajat.

Érdemes az élelmiszerek címkéit elolvasni, ahol bár ritkán van külön feltüntetve a termékben található transzzsírsav-tartalom, a margarinok közül több márka is megjelöli ezt az értéket is a csomagoláson. Ugyanakkor a hidrogénezett növényi olaj tartalom feltüntetése ma Magyarországon kötelező az összetevő listában a csomagoláson, így ez az információ már utalhat a transzzsírsav jelenlétére is. Minél magasabb a részlegesen hidrogénezett növényi olaj mennyisége az adott élelmiszerben, ezzel arányosan a transzzsírsav tartalom is valószínűleg magasabb.

Forrás:
www.unilever.hu

Fotó:
sxc.hu

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.