Óvatosan a rovarokkal!
- Dátum: 2013.07.16., 11:09
A rovarcsípésre allergiások a szabadban töltött idő alatt folyamatosan veszélynek vannak kitéve. Főképp akkor, ha nem is tudnak betegségükről.
A legtöbben heves hadonászásba kezdenek, ha egy darázs, vagy egy méh köröz a fejük körül, és fájdalmasan szisszenünk, ha a rovarok megcsípnek. Ennél azonban jóval súlyosabb dolgok is történhetnek. A rovarcsípés sokaknál allergiás sokkot okozhat, és az alany könnyen életveszélybe kerülhet. A csípés helye megduzzad, több helyen is kiütések jönnek elő, megdagad az ajak és a nyak, zsibbadás, szédülés érzet támad és légzési nehézségek is előfordulhatnak. A legrosszabb esetben úgynevezett anafilaxiás sokk alakulhat ki, ami életveszélyes. Természetesen azonnal hívni kell a mentőket, de mivel a baj jelentős százalékban nehezebben megközelíthető helyeken, például egy erdő közepén történik, nem árt előzetes óvintézkedéseket tenni.

Aki tudja, hogy allergiás (ezt egyébként egy vérvizsgálattal ki lehet deríteni anélkül, hogy gyakorlatban kelljen tesztelni), általában mindig magánál hordja az előírt szert. A kalcium az alap, abból mindenképpen tanácsos beraktározni mondjuk egy kirándulás előtt, de nem minden esetben elegendő a hatása. Érdemes a háziorvossal megtanácskozni, hogy milyen készítményt kell magunknál tartani. Fontos tudni, hogy a szer bevétele után sem szabad megnyugodni, az allergiások akkor is hívják a mentőket, ha a tünetek már enyhülni látszanak.
Apró gyakorlati fogásokkal is lehet védekezni a nem kívánt csípések ellen. Például kiránduláshoz, strandoláshoz nem érdemes édes illatú testápolót, vagy parfümöt használni. Az ételt, italt le kell takarni és fogyasztás előtt ellenőrizni, hogy darázsmentes-e, a szemetet pedig be kell zacskózni. A ruhaválasztásnál kerülni kell az élénk színű darabokat.
Fotó:
sxc.hu
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.