Menü

Energianövelés a nyári hónapokban

  • Dátum: 2013.07.25., 17:40

A közhiedelemmel ellentétben az év legmelegebb időszaka sem mentes a fáradékonyságtól, amelyből tehát nemcsak téli és tavaszi van, hanem nyári is. Tippek a leküzdéséhez.

A nyári fáradékonyság rendszerint gyengeséggel, fejfájással, étvágytalansággal, koncentrálóképesség-csökkenéssel jár.  Ezen tüneteket egyetlen dolog is kiválthatja, de rendszerint több ok kombinációja a ludas.

Induljuk el a legalapvetőbb dologtól, az alvástól. A nyári hónapokban hajlamosak vagyunk a szokásosnál kevesebbet az ágyban tölteni, ennek egyrészt az az oka, hogy hosszabbak a nappalok, másfelől a gyakran beköszöntő nagy hőség sem segít az alvással töltött órák meghosszabbításában. Előbbire csak az az ellenszer, ha jobban odafigyelünk, mikor fekszünk le, utóbbit azonban néhány apró praktikával képesek lehetünk pozitívan befolyásolni. Ilyen például a hálószóba nappali elsötétítése/éjszakai szellőztetése, vagy a lefekvés előtti hidegborogatás.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a helyes táplálkozásról, nyáron az ember hajlamos kevesebbet enni, ugyanakkor ezzel együtt oda kell figyelnie a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelre. A szabadság, vagy épp a fokozódó munkatempó felborítja a táplálkozás megszokott rendszerességét, amelyet ha nem is tudunk visszaállítani, muszáj kompenzálni. A folyadékbevitelre megfogalmazott szabályok a nyáron hónapokban még inkább érvényesek: naponta két-három liter tiszta víz fogyasztása ajánlott. A cukros ételeket, italokat érdemes kerülni, ezekből ugyan lehet energiát nyerni, de hatásuk csak rövid ideig tart. A zöldségek, gyümölcsök, az olajos magvak és a hal viszont jó energiaforrások lehetnek, de a húst sem kell teljesen kiiktatni étrendünkből.

Rendszeres sportra, mozgásra ilyenkor kevesebb időnk, energiánk jut, amiben persze az is közrejátszik, hogy egy átlagos nyári nap jelentős része nem alkalmas a szabadtéri edzésre. Némi átszervezéssel azonban kora délelőtt, vagy este megfelelő időpontokat találhatunk energiánk, erőnk növelésére.

Nem utolsósorban bizony néha magunkba kell forduljunk ahhoz, hogy fáradékonyságunkat megszüntessük. A stressz, a szervezet készenléti állapota, ugyanis képes alaposan lefárasztani minket. Ha megtaláljuk és kiiktatjuk (akár néhány egyszerű meditációs gyakorlat segítségével) a lelki gondokat okozó tényezőket, máris sokat léptünk előre.

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.