Menü

Energianövelés a nyári hónapokban

  • Dátum: 2013.07.25., 17:40

A közhiedelemmel ellentétben az év legmelegebb időszaka sem mentes a fáradékonyságtól, amelyből tehát nemcsak téli és tavaszi van, hanem nyári is. Tippek a leküzdéséhez.

A nyári fáradékonyság rendszerint gyengeséggel, fejfájással, étvágytalansággal, koncentrálóképesség-csökkenéssel jár.  Ezen tüneteket egyetlen dolog is kiválthatja, de rendszerint több ok kombinációja a ludas.

Induljuk el a legalapvetőbb dologtól, az alvástól. A nyári hónapokban hajlamosak vagyunk a szokásosnál kevesebbet az ágyban tölteni, ennek egyrészt az az oka, hogy hosszabbak a nappalok, másfelől a gyakran beköszöntő nagy hőség sem segít az alvással töltött órák meghosszabbításában. Előbbire csak az az ellenszer, ha jobban odafigyelünk, mikor fekszünk le, utóbbit azonban néhány apró praktikával képesek lehetünk pozitívan befolyásolni. Ilyen például a hálószóba nappali elsötétítése/éjszakai szellőztetése, vagy a lefekvés előtti hidegborogatás.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a helyes táplálkozásról, nyáron az ember hajlamos kevesebbet enni, ugyanakkor ezzel együtt oda kell figyelnie a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelre. A szabadság, vagy épp a fokozódó munkatempó felborítja a táplálkozás megszokott rendszerességét, amelyet ha nem is tudunk visszaállítani, muszáj kompenzálni. A folyadékbevitelre megfogalmazott szabályok a nyáron hónapokban még inkább érvényesek: naponta két-három liter tiszta víz fogyasztása ajánlott. A cukros ételeket, italokat érdemes kerülni, ezekből ugyan lehet energiát nyerni, de hatásuk csak rövid ideig tart. A zöldségek, gyümölcsök, az olajos magvak és a hal viszont jó energiaforrások lehetnek, de a húst sem kell teljesen kiiktatni étrendünkből.

Rendszeres sportra, mozgásra ilyenkor kevesebb időnk, energiánk jut, amiben persze az is közrejátszik, hogy egy átlagos nyári nap jelentős része nem alkalmas a szabadtéri edzésre. Némi átszervezéssel azonban kora délelőtt, vagy este megfelelő időpontokat találhatunk energiánk, erőnk növelésére.

Nem utolsósorban bizony néha magunkba kell forduljunk ahhoz, hogy fáradékonyságunkat megszüntessük. A stressz, a szervezet készenléti állapota, ugyanis képes alaposan lefárasztani minket. Ha megtaláljuk és kiiktatjuk (akár néhány egyszerű meditációs gyakorlat segítségével) a lelki gondokat okozó tényezőket, máris sokat léptünk előre.

Fotó:
sxc.hu

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.