Baktérium is okozhatja a hasnyálmirigyrákot
- Dátum: 2013.07.28., 18:33
Egyes baktériumfertőzésekben fedezte fel a rák legveszélyesebb fajtája, a hasnyálmirigy-daganat egyik okát egy amerikai kutatás.
Egyre több tanulmány hangsúlyozza a fertőzések, első sorban a gyomor és az íny betegségeinek szerepét a hasnyálmirigyrák kialakulásában. Ez a különlegesen veszélyes daganat az Amerikai Rákkutató Társaság becslései szerint 2013-ban mintegy 37 500 beteg halálát fogja okozni az Egyesült Államokban.
Rendkívüli veszélyessége ellenére a tudósok nem ismerik a főbb kiváltó okait, hiszen csak a megbetegedések 40 százaléka írható az ismert kockázati tényezők számlájára - idézi a Live Science tudományos portál a Carcinogenesis című szaklapban megjelent tanulmányt.
"A hasnyálmirigyrák a legrosszabb daganatfajta, amely embert érhet. Halálozási aránya a legmagasabb, 96 százalékos" - magyarázta Wasif Saif, a Bostoni Tufts Egészségügyi Központ gyomor- és béldaganatkutató programjának igazgatója.

Az ismert kockázati tényezők közé tartozik a dohányzás, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, az alkoholizmus és a hasnyálmirigy gyulladása.
A providence-i Brown Egyetem Dominique Michaud epidemiológus vezette kutatócsoportja szerint a tudományos irodalom leginkább két bakteriális fertőzést hoz összefüggésbe a hasnyálmirigyrákkal. Az adatok arról tanúskodnak, hogy valószínűleg hajlamosabbak a hasnyálmirigyrákra a gyomorrák és a gyomorfekély kialakulását okozó Helicobacter pylori baktériummal fertőzött személyek, valamint a rossz szájhigiénés szokások következtében fellépő Porphyromonas gingivalis nevű ínyfertőzésben szenvedők.
"Számos elmélet igyekszik megmagyarázni, hogyan járulnak hozzá ezek a baktériumok a hasnyálmirigyrák kifejlődéséhez. Egyikük szerint a fertőzések testszerte gyulladást okoznak, amely szerepet játszik a hasnyálmirigyrákban" - fűzte hozzá Saif.
Egy másik elmélet azt állítja, a baktérium-fertőzések az immunrendszerben indítanak el változásokat. Ha pedig a szervezet védekezése módosul vagy meggyengül, a test kevésbé tud ellenállni a ráknak.
A tanulmány szerint a hasnyálmirigyrák kockázati tényezői, a dohányzás, az elhízás és a cukorbetegség is tompíthatják az immunválaszt, kaput nyitva ezzel a lehetséges kórokozóknak.
"Nem új keletű elképzelés, hogy a baktérium-fertőzések kiválthatják a rák egyes fajtáit. Az elmúlt évtizedben többféle összefüggést tártak fel a tudósok" - hangsúlyozta Saif.
A hepatitis B és C vírusa a májrák egyik okozója, a méhnyakrák szorosan köthető a humán papillomavirus (HPV) okozta fertőzéshez, az orr és a torok daganatát összefüggésbe hozzák az Epstein-Barr vírussal.
A tanulmány szerint a bakteriális fertőzések és a hasnyálmirigyrák kapcsolatának megértése lehetővé teszi a daganat korábbi felismerést és kezelését is. A családtagok pedig segíthetnek, amikor az orvos arra hívja fel a beteg figyelmét, hogy változtasson életmódján, szokjon le a dohányzásról és javítson a szájhigiénés szokásain.
Forrás:
MTI
Fotó:
sxc.hu
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Amikor a szív hangosabb a kelleténél – ártalmatlan szívzörejek gyermekkorban
Szülőként kevés ijesztőbb mondat létezik annál, mint amikor az orvos a vizsgálat végén megjegyzi: „hallok egy kis szívzörejt”. A szó önmagában fenyegetően hangzik, pedig a valóság sok esetben jóval megnyugtatóbb.
Alice csodaországban szindróma
Milyen gyermekien hangzik ez a név, hiszen mindenki az ismert mesére gondol. Van is összefüggés a mese és a szindróma között, nézzük, miről is van szó.
Az öregedés nem egyenletes – két életkor, amikor a test látványosan változik
Sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy az öregedés lassú és egyenletes folyamat: az emberi szervezet fokozatosan alkalmazkodik az idő múlásához, és apró változások halmozódnak fel. Az újabb tudományos eredmények azonban azt sugallják, hogy a biológiai öregedés inkább szakaszos jellegű.