Barangolások Magyarországon - Eger
- Dátum: 2013.08.05., 19:18
Eger Heves megye székhelye, Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos világhírű múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő a Gárdonyi Géza, Egri csillagok című regénye nyomán is megelevenedő egri vár.
Iskolai tanulmányaink nyomán, vagy épp az egri hősökről szóló filmet látva lehet némi fogalmunk a város hangulatáról, de azért a valóságban is ellátogatni az egykori csaták színhelyére egészen más. Természetesen először mindenkinek a Bükk lábánál, festői környezetben elnyúló, barokk jegyeket tükröző, hangulatos belváros fölé magasodó középkori vár jut az eszébe.
A fő, vagy Dobó teret két szobor található: Dobó István szobrát Stróbl Alajos, valamint a "Végvári harcosok" szoborcsoportot Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette. A gyönyörű teret a vár felől az Eger patak határolja, melynek partján található égerfákról kapta a város a nevét a hagyomány szerint.
A patak fölött átívelő hídon át szűk utcácskákon keresztül juthatunk a várba, ahol a magyar államalapítás után építették az első körtemplomot, amit rövidesen követett a Szent János evangélistának szentelt püspöki székesegyház. A tatárjáráskor lerombolt erősség pótlására vették körbe kőfalakkal az egri templomot, melyből a következő évszázadokban fokozatos bővítéssel és modernizálással ország sorsában fontos szerepet játszó egri vár. Dobó István és védőserege a híres egri nőkkel együtt 1552 – ben sikerrel verte vissza a török ostromot, aminek hősies küzdelmét a belvárosban található szoborcsoport, valamint azóta több művészeti alkotás örökítette meg. A vár később a szultán kezébe került, csak 1687-ben sikerült felszabadítani. Ezután hadászati szerepét vesztette, az egri hősök halhatatlan dicsőségét azonban máig érezhetjük az ódon falak között.
A Dobó térről nyugat felé haladva találhatjuk meg a Minaretet, melyről fantasztikus panoráma nyílik a várra és a városra. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas, az Európában legészakabbra található, török – kori építészeti emlék, melynek körerkélyére kilencvenhét lépcsőfok vezet fel.
Szintén a Dobó téren áll a tér hangulatát nagyban meghatározó Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma, melynek építését Falk János és Nietschmann János egri mesterek vezették. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, ezt az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton. A templom keletről az egykori minorita rendház, ma Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégium határolja, nyugatra pedig a Városháza áll.
Egerben az a nagyszerű, hogy a látnivalók túlnyomó része a történelmi városnegyeden belül fellelhető. Pár utcányira találjuk a híres egri épületegyüttest, a Bazilikát - mely a város egyetlen klasszicista építménye - Magyarország második legnagyobb temploma, amely Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült. Az idelátogatók mindennap a délben orgona-bemutatót hallhatnak. Az előtte elhelyezkedő téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai.
A Bazilikával szemben található Eger egyik legpatinásabb épületegyüttese a Líceum – Eszterházy Károly Főiskola, mely 1765-től 1785-ig épült, s mely nevét építtetőjéről a püspök Eszterházy Károlyról kapta. Az épületben található a Főegyházmegyei Könyvtár és Specula Csillagvizsgálóló is. Az épületben sétálva rengeteg díszes freskóban gyönyörködhetünk, míg elérkezünk a könyvtárhoz. Az annakidején létrehozott 20 000 kötetet számláló gyűjteményt Eszterházy egyetemi könyvtárnak szánta, amely azóta továbbfejlődött, napjainkban 162 800 kiadványt számlál 30 különböző nyelven. Az itt fellehető iratok közül híresek Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratai, az 1473- as Budai Krónika, s az egyetlen magyarországi, Wolfgang – Amadeus Mozart által írt levél. A líceum Varázstornya rengeteg érdekességgel fogad, itt a Csillagászati Múzeum és a kuriózumnak számító Camera Obscura található, ahonnan mindent lehet látni, ami a városban történik…
S ha mindezt már végigjártuk, akkor este érdemes ellátogatnunk a közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgybe, mely egyes feltételezések szerint egy híresen szép asszonyról kapta a nevét, aki itt árusította az egyik pincében a jó egri bort. Mások szerint egy úri szép asszonyról kapta nevét. Az itt található pincéket az itt több száz méter vastagságban megtalálható vulkanikus közetbe vágták, melynek előnye, hogy benne a bor mindig 10-15 °C-os hőmérsékleten tartható az egész évben. A pincében élő mohák és a nemes penész pedig elősegíti a bor érlelődését, zamatának kialakulását. S ha még mindig nem pihentük ki az előző nap belvárosi sétáit, vagy épp a Szépasszony – völgy fáradtságát, akkor érdemes ellátogatni a várostól néhány kilométerre található, Európában is egyedülálló geotermikus képződmények környezetében található Egerszalóki gyógyfürdőbe. Itt aztán természetes környezetben kényeztethetjük magunkat és regenerálódhatunk, hogy felfrissülve Magyarország újabb tájait fedezzük fel…
Fotó:
wikipédia
Autózás télen
Sokak számára talán unalmas téma az autók télre való felkészítésének és a téli vezetésnek a témája, hiszen minden évben megteszik ezt figyelmeztetés nélkül is, azonban még a profiknak sem árt átismételni a teendőket, ha másért nem, emlékeztetőül. Mert nemsokára itt a tél. Ja, már itt is van.
Napközbeni szundikálás a munkahelyen
Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.
Karácsony hitelből
Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.
Becézgetések egy munkahelyen
Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.
Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?
Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?