Menü

Nem minden praktika jó

  • Dátum: 2013.08.15., 14:12

Az elővigyázatosság a legfontosabb, de ha már megtörtént a baj, akkor is van segítség. Tippek a napégett bőr kezelésére.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a leégés veszélyeit. A tűző nyári napon pillanatok alatt megtörténik a baj, aminek később komolyabb kockázatai is lehetnek, rövid távon pedig az égő, szúró, viszkető fájdalommal kell valamit kezdenünk.

Mivel a leégés égési sérülés, fontos, hogy lehűtsük a sérült felületet, ami egy hideg (de nem jeges) borogatással könnyedén és gyorsan megoldható. Igazából ez az elsődleges tennivaló.

A patikákban, és a különböző üzletekben is többfajta speciális készítményt kapni, a szakemberek elsősorban ezek használatát ajánlják, mivel a felszíni hűsítő, gyulladáscsökkentő hatásuk mellett ezek a bőr mélyebb rétegeibe is bejutnak.

Persze rengeteg házi praktika áll rendelkezésünkre bőrünk ápolására, de ezek nem mindegyike bizonyítottan jó. Az egyik legismertebb tanács a tejfölös pakolás, de állítólag segíthet a paradicsompüré, a reszelt krumpli, a kókuszolaj is. Ezek valóban segíthetnek, de leginkább abban, hogy hidegen kenjük fel őket, így hűsítik a bőrt, egyéb regeneráló hatásuk nem bizonyított.

Az aloe vera jótékony szerepe viszont igen, a növény belső része regeneráló, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatású. A körömvirág és a kamilla is segíthet.
Fontos a hidratálás, a napégés után érdemes sok folyadékot fogyasztani. A fenti tanácsok, praktikák csak a kisebb mértékű és felületű leégések esetében alkalmazandók, amennyiben komolyabb a probléma, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Fotó:
sxc.hu

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.