Káros lehet a rendszertelen munka
- Dátum: 2013.08.22., 10:58
A munkában is nagyon fontos a rend és a rendszeresség – derült ki egy friss egyesült államokbeli kutatásból, amely a nem rendes munkarendben dolgozók egészségügyi helyzetét vizsgálta.
A rendes, vagy hivatali munkarenden azt értjük, hogy valaki reggel nyolckor, vagy kilenckor elkezd dolgozni és délután négyig, vagy ötig van bent a munkahelyén. Ez a klasszikus nyolcórás munkarend. Természetesen nagyon sokan vannak olyanok, akiknek a munkája köszönőviszonyban is sincs ezzel a beosztással. Egy friss amerikai kutatás őket célozta.
Először is ott vannak azok, akik éjszakai műszakban dolgoznak. A kutatás szerint nálunk egy sor egészségügyi kockázat merülhet fel. Éjszakai munkavégzés esetén szervezetünk belső órája összezavarodik, amely elhízáshoz és több más betegséghez, például cukorbetegséghez vezethet.
Ezek a veszélyek persze nem csak az éjszaka dolgozókat érintik, hanem azokat is, akik váltott műszakban, rendszertelenül végzik munkájukat. Ilyenek például a rendőrök, az orvosok, a vendéglátásban dolgozók, vagy a repülőgép pilóták is. A probléma tehát a társadalom széles körét érinti. A rendszertelenség alvászavart, D vitaminhiányt okozhat és ezekkel kapcsolatban olyan betegségek kialakulásának kockázatát növeli, mint szív és érrendszeri, valamint az emésztőszervi problémák.
A nem rendes munkarendben dolgozók emellett nehezebben tudják civil életüket - például a rendszeres testmozgást, valamint a családi és baráti kapcsolatokat – szervezni, ami a fizikai tünetek mellett lelki bajokat is okozhat.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.