Mélyvénás trombózis- okok, tünetek, veszélyek
- Dátum: 2013.09.15., 18:06
Laikusként trombózis kockázatára leginkább akkor gondolunk, ha például begipszelnek egy törött lábat, vagy egy műtétet követő hosszú lábadozás esetén. És bár ezekben a helyzetekben valóban nem árt figyelembe vennünk a trombózis kockázatát, más egyéb (hétköznapi) tényezők is növelhetik kialakulásának valószínűségét.
A szakemberek a mélyvénás trombózis kialakulásában megkülönböztetnek öröklött és szerzett tényezőket. A legnagyobb kockázati tényező azonban a hajlam, így a családban való előfordulása jelezheti számunkra a veszélyt. Persze ha valamelyik családtagunk esetében kialakult mélyvénás trombózis, akkor (mielőtt hajlamról beszélnénk) tájékozódjunk, hogy milyen életkorban történt, és volt-e esetleg valamilyen közrejátszó tényező (például lábtörés).
A fogamzásgátló szedése is növeli a trombózis kialakulásának kockázatát, de főleg akkor jelentős a hatása, ha más negatív tényezők is fennállnak (például visszér panaszok, vagy lábtörés). Egy hosszabb utazás pedig szintén felerősítheti a meglévő hajlamot.
Vénás és visszeres panasz lehet: elnehezülő lábak, végtag fájdalom, lábdagadás. Ehhez nagyon hasonlítanak a trombózis tünetei, ugyanakkor intenzívebb, hirtelen jelentkező fájdalmat és láb duzzanatot okoz, mely nem enyhül.
A rendszeres mozgás, mint megannyi más probléma esetén a mélyvénás trombózis megelőzésében is hatékony lehet. Ugyanakkor öröklött családi hajlam esetén nem elégséges. Ha utóbbi eset valószínűsíthető, akkor mindenképpen javasolt a szűrővizsgálat elvégzése, főleg például fogamzásgátló tabletta rendszeres használata és terhesség előtt.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.