Természetes szemölcsirtó
- Dátum: 2013.09.23., 14:51
- antibakteriális, epebántalmak, gyógynövény, májbántalmak, sárgás nedv, szemölcs, tyúkszem, vérrehulló fecskefű
A népi gyógyászat egyik legsokoldalúbb gyógynövénye a vérrehulló fecskefű: mindenféle bőrbajokra, szemölcsre, tyúkszemre, nehezen gyógyuló sebekre, ótvarra, illetve máj- és epebántalmakra, epekőre, fogfájásra, látásjavításra, refluxra is használták.
A vérrehulló fecskefű gyógyító hatását már ősidők óta ismerik, mégis az elmúlt néhány évtizedben visszaminősítették gyomnövénynek. Elterjedt róla, hogy mérgező, pedig sokkal inkább gyógyító hatású.
A mákfélék családjába tartozik az aranysárga virágokat hozó növény, amely a népi gyógyászat kedvelt és ismert „gyógyszere” volt.
Hogy miért nevezik így, arról csak feltételezéseink vannak. Állítólag már ókori feljegyzések is beszámoltak arról, hogy a fecskék a nedvével táplálkoznak és ezzel erősítették a látásukat, sőt beteg fiókáikat is ezzel, pontosabban a szárában található tejjel, nedvvel gyógyították meg.
El is érkeztünk a növény egyik legfontosabb tulajdonságához: a vérrehulló fecskefű szárában található sajátságos sárga nedv több mint harminc féle alkaloidot tartalmaz és jobbára ezeknek köszönheti jótékony, gyógyító hatásait is.
A népgyógyászat elsősorban tyúkszem és szemölcsirtásra használta. Aki nem hisz a gyógyszertárakban kapható szemölcsirtókban, mert hiába próbálta, nem jutott velük eredményre, az szedjen az árokparton naponta egy-egy szál vérrehulló fecskefüvet, törje ketté a szárát és dörzsölje be a szemölcsöket. Két hétig ismételje meg ezt, legalább naponta kétszer. A szemölcsnek nyoma sem marad és vissza sem tér.
Külsőleg különböző más bőrbajokat is meg lehet vele gyógyítani, például nehezen gyógyuló, elfertőződött sebeket, vagy ótvart is.
Igen magas C-vitamin tartalmú, vérképző, vértisztító hatású. A belőle főzött teát máj és epebántalmakra, epekőre, refluxra is ajánlják. Kiváló fájdalom csillapító és görcsoldó, és az idegrendszer egyik legjobb barátja.
A legfrissebb kutatások szerint erős gyulladáscsökkentő, antibakteriális, rákellenes hatású is.
Fotó:
pixabay.com
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?
Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll
A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.
Miért fontos a kismedencei terület egészsége?
A medencefenék izomzata láthatatlanul dolgozik a háttérben, mégis alapvetően meghatározza a mindennapi magabiztosságot és a szexuális élet minőségét. Ideje félretenni a tabukat, megérteni ennek a zónának a valódi működését, és elsajátítani azokat a mindennapi szokásokat, amelyekkel hosszú távon is megőrizhető az intim egészség.