Menü

Egészséges életmód – a növényi olajok és a margarin – mi az igazság?

Az előzőkben már foglalkoztunk a gyümölcslevekkel és a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült ételekkel, górcső alá vettük a sportitalokat és a népszerű müzli szeleteket, s kísérletet tettünk arra, hogy felfedjük, mit is tartalmaznak. Számos olyan élelmiszer van még, amely az utóbbi időszak kampányainak következtében nagy népszerűségre tett szert. Azonban ezek egy részéről kiderült - mint ahogy az előzőekben vizsgált példákból is láttuk -  nem egyértelműen egészségesek, vagy legalábbis az utóbbi időben kialakult egyfajta bizonytalanság, hogy tényleg hasznosak-e szervezetünk számára…

Manapság a növényi olajok fogyasztása körül folyamatos mizéria folyik, mely főként annak köszönhető, hogy a telített zsírok fogyasztását hosszú ideje negatív jelzőkkel illetik, aminek hatására folytatódik az állati eredetű zsírok teljes kizárása az étrendből, s helyette pedig a finomított növényi olajok, a kukorica, szója, repce, és napraforgó olaj fogyasztása pedig egyre magasabb méreteket ölt. Ezek túlnyomó többsége ultra- feldolgozott élelmiszer, gyakorlatilag tápértékkel nem rendelkeznek. Az ilyen ételek kizárólagos fogyasztásakor az omega-3 és omega-6 zsírsavak egyensúlya megbomolhat, amely krónikus gyulladások kialakulásához vezethet szervezetünkben.

Ezek közül a növényi olajok közül a szójaolaj az egyik legrosszabb élettani hatású. Ez lehet részlegesen hidrogénezett, szerves, vagy újabb szójababfajtákból készült olaj, melynek leglényegesebb tulajdonsága, hogy magas ösztrogéntartalma miatt hormonális diszfunkciót okozhat a szervezetben már a sejtek szintjén is.

A margarint a XIX. század közepén még kézzel készítették, a nagyüzemi gyártás a XX. századra vált elterjedtté. Otthon is lehet margarint készíteni, amit növényi olajokból, természetesen is szilárd növényi zsírból és vízből lehet kikeverni. Egy lehűtött tálban a legfinomabb növényi olajokat kell összekeverni egy kis kókuszzsírral és vízzel, az ízeket pedig különféle fűszernövényekkel, sóval, metélőhagymával lehet gazdagítani.

Ma azonban főként ipari körülmények között állítják elő a margarint, amelyről rengeteg információ kering. Az egyik, hogy tele van olyan transz- zsírokkal, mely annak a hidrogénezési folyamatnak eredményeként jönnek létre, amelynek célja a növényi olajok szilárddá tétele. Tény, ha valaminek magas a transz-zsírsav tartalma, az hosszútávon felelős lehet a szív és keringési rendszer problémáinak kialakulásáért, valamint hatással lehet a rák, csont-elváltozások, hormonális és meddőségi problémák, alacsony születési súly és növekedési problémák, valamint tanulási nehézségek kialakulására. Azonban a ma már a jó minőségű margarinokban nincs hidrogénezett növényi olaj, mert a mai modern gyártási technológiák során nem kell ilyen eljárásokat használni, így a transzzsírsav-tartalmuk a megengedett egészségügyi határérték alatt van, amit ellenőrizhetünk a csomagoláson.  Az Országos Élelmezés-és Táplálkozástudományi Intézet is ajánlja a light margarint a változatos és kiegyensúlyozott étrend részeként, mert a margarin alapját képező növényi olajok telítetlen zsírsavtartalma élettanilag kedvező hatású, tehát érdemes beépíteni az étrendbe.

A margarin végeredményben olajok és víz keverékéből áll. Gyártáskor kiválasztják a minőségi alapanyagokat, vagyis a minőségi növényi olaj mellett, az ivóvíz-minőségű vizet és természetesen is szilárd növényi zsírt.  A minőségi növényi olajból lehet, repce, napraforgó, vagy lenolaj, amely különféle esszenciális zsírsavakat tartalmaz, ehhez pálma vagy kókuszzsírt adnak, illetve vizet használnak a keverés során. Ebbe a keverékbe kerülnek aztán a vitaminok, és a különböző színanyagok. Ezután a kristályosítást, hűtéssel végzik, így nyeri el könnyen kenhető formáját. Miután kristályosodott, pihentetik, majd csomagolásba kerül a késztermék. A gyártó nagyvállalatok szigorú minőségellenőrzési rendszerrel biztosítják a termékek kiváló minőségét és tisztaságát. A jó minőségű margarint manapság tehát már nem hidrogénezik, mivel a gyártók természetesen szilárd növényi zsírokat használnak fel keményítésre a margarinkészítés során.

Így valójában a margarin is igazi egészséges élelmiszer, mely természetes vitaminokkal, ásványi anyagokkal, zsírsavakkal, olyanokkal, amire a szervezetnek szüksége van.

Fotó:
pixabay.com

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.