Fájdalom: mindenkit érint
- Dátum: 2013.10.29., 12:44
- betegség, fájdalomcsillapítás, heveny fájdalom, krónikus, orvostudomány
A fájdalom az emberi élet része, mindenkit érint. Persze a fájdalom érzet kapcsán is beszélhetünk genetikai hatásról, ami befolyásolja például, hogy kinek mekkora a fájdalomküszöbe.
Sokféle fájdalommal találkozhatunk, vannak gyulladásos fájdalmak, daganatos betegségekhez társuló fájdalmak, és izomgörccsel járó fájdalmak is.
Leggyakrabban az emberek ízületi fájdalmaktól szenvednek, de a fogfájás és a fejfájás kínzó tünete is sokakat érint. Alapvetően mégis kétféle fájdalmat érdemes megkülönböztetni, beszélhetünk heveny vagy akut tünetről, valamint krónikus fájdalomérzetről. Általában a heveny típusúak jól és gyorsan kezelhetőek. A krónikus fájdalmat pedig már annyira komolyan veszi az orvostudomány, hogy nem csak tünetként, hanem különálló betegségként is kezeli. A krónikus fájdalommal a következő betegségek járnak többek között: mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, balesetek következtében kialakuló hosszútávon fennálló szövődmények, daganatos betegségek.
A piacon ma már nagyon sokféle fájdalomcsillapítót kínálnak, a tabletták mellett kaphatóak különböző kenőcsök és tapaszok is. Vannak alternatív megoldások, kezelési lehetőségek is. Ilyen például a klasszikus hideg vizes borogatás, masszázsok, fizikoterápiás kezelések, és a szabad levegőn történő mozgás is hozhat enyhülést bizonyos típusú fájdalmakra.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a tabletta formájú fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése következtében fokozódhat a gyomorsavtermelés, gyomorégést rosszabb esetben pedig gyomorvérzést is okozhat.
Sokszor fennáll az az eshetőség, hogy az alapbetegség nem gyógyítható, ilyenkor főleg fontos, hogy legalább a fájdalmat csökkenteni lehessen. Ugyanakkor minden esetben (krónikus fájdalom esetén) fontos lépés, a fájdalom okának meghatározása. Mivel ha csak ritka esetben is, de előfordulhat például, hogy egy derékfájás mögött akár daganatos betegség is állhat.
Fotó:
pixabay.com
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.
Miért félünk orvosi segítséget kérni?
Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.