Fájdalom: mindenkit érint
- Dátum: 2013.10.29., 12:44
- betegség, fájdalomcsillapítás, heveny fájdalom, krónikus, orvostudomány
A fájdalom az emberi élet része, mindenkit érint. Persze a fájdalom érzet kapcsán is beszélhetünk genetikai hatásról, ami befolyásolja például, hogy kinek mekkora a fájdalomküszöbe.
Sokféle fájdalommal találkozhatunk, vannak gyulladásos fájdalmak, daganatos betegségekhez társuló fájdalmak, és izomgörccsel járó fájdalmak is.
Leggyakrabban az emberek ízületi fájdalmaktól szenvednek, de a fogfájás és a fejfájás kínzó tünete is sokakat érint. Alapvetően mégis kétféle fájdalmat érdemes megkülönböztetni, beszélhetünk heveny vagy akut tünetről, valamint krónikus fájdalomérzetről. Általában a heveny típusúak jól és gyorsan kezelhetőek. A krónikus fájdalmat pedig már annyira komolyan veszi az orvostudomány, hogy nem csak tünetként, hanem különálló betegségként is kezeli. A krónikus fájdalommal a következő betegségek járnak többek között: mozgásszervi betegségek, idegrendszeri betegségek, balesetek következtében kialakuló hosszútávon fennálló szövődmények, daganatos betegségek.
A piacon ma már nagyon sokféle fájdalomcsillapítót kínálnak, a tabletták mellett kaphatóak különböző kenőcsök és tapaszok is. Vannak alternatív megoldások, kezelési lehetőségek is. Ilyen például a klasszikus hideg vizes borogatás, masszázsok, fizikoterápiás kezelések, és a szabad levegőn történő mozgás is hozhat enyhülést bizonyos típusú fájdalmakra.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a tabletta formájú fájdalomcsillapítók hosszú távú szedése következtében fokozódhat a gyomorsavtermelés, gyomorégést rosszabb esetben pedig gyomorvérzést is okozhat.
Sokszor fennáll az az eshetőség, hogy az alapbetegség nem gyógyítható, ilyenkor főleg fontos, hogy legalább a fájdalmat csökkenteni lehessen. Ugyanakkor minden esetben (krónikus fájdalom esetén) fontos lépés, a fájdalom okának meghatározása. Mivel ha csak ritka esetben is, de előfordulhat például, hogy egy derékfájás mögött akár daganatos betegség is állhat.
Fotó:
pixabay.com
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.