Fontos tanácsok a fogászati hónap kapcsán
- Dátum: 2013.11.21., 20:15
Fogaink egy életen át megőrizhetők, erősek, egészségesek lehetnek – vallja dr. Dima Mária Magdolna, a Heim Pál Gyermekkórház Fogászati Prevenciós Osztályának megbízott osztályvezető főorvosa. November a fogászat hónapja, ez jó lehetőség arra, hogy fogainkkal is törődjünk.
Számos betegségnek elejét vehetnénk, ha valóban félévente felkeresnénk a fogorvosunkat, és nagyobb figyelmet fordítanánk az otthoni ápolásra. A tiszta, gondozott fogak ugyanis nem szuvasodnak. Hazánkban mégis népbetegség a szuvasodás, a magyar lakosság fogainak állapota európai átlag alatti.

- Hazánkban az 5-6 éves korcsoport mindössze 30%-a rendelkezik ép fogazattal, 12 éves korra a gyermekek átlagosan 3-4 foga beteg, az általános iskolások kb. 80%-ánál elégtelen a szájhigiénia, gyakori az ínygyulladás, a fogkő, a másodlagos szuvasodás a már tömött fogakon, a 65-75 éves korosztályban pedig már közel 3%-os a teljes fogatlanság.
Az elmúlt években, úgy tapasztalom, kismértékben, de nőtt a szuvasodások száma. Ebben sajnos közrejátszhat a családok romló gazdasági és szociális helyzete, valamint az ezzel összefüggésben lévő életmódbeli, lelki tényezők. Sokan elhanyagolják a félévenkénti fogorvosi ellenőrzést is, és csak akkor jönnek, ha már fájdalmuk van. A rendszeres kontroll és a gondos otthoni ápolás azonban kellemesebb és gazdaságosabb megoldás, mint a már kialakult, gyakran visszafordíthatatlan fog-és ínybetegségek kezelése− hívja fel a figyelmet Dr. Dima Mária Magdolna.
Tévhit: a tejfogaknak nincs meghatározó szerepük
A szájhigiéniát, fogaink ápolását már születéskor el kell kezdeni, és a közhiedelemmel ellentétben a tejfogakat sem szabad elhanyagolni. Ez a későbbi egészséges fogazat záloga, mert a kihulló tejfogak épsége nagyban meghatározza az azokat követő maradó fogak állapotát, ráadásul a korai gyermekkorban ellesett szájápolási szokások élethosszig meghatározóak lehetnek. Hat-hét éves kortól különösen fontos az odafigyelés, hiszen eddigre már több végleges foga is kibújik a kicsiknek.
Ha nem távolítjuk el az ételmaradványokat, lepedék vagy plakk képződik, amely táptalajt jelent a fogszuvasodást okozó baktériumoknak. Ezek aztán a cukrot és ételmaradékokat savakká alakítják át, amelyek megtámadják a zománcot. A folyamat során ásványi anyagok oldódnak ki a fogakból, gyakorlatilag így jön létre a szuvasodás.
Flouridról és aminflouridról a szakorvos szemével
- A flouridtartalmú fogkrémek a mostanában terjedő internetes rémhírekkel ellentétben helyileg nagy biztonsággal, jó eredményekkel alkalmazhatók, ezt több száz klinikai vizsgálat és a gyakorlat is bizonyítja. A flourid hatékonyan növeli a fogzománc szuvasodás elleni védelmét, megállítja a kezdődő szuvasodást és erősíti az érzékeny fogakat. Hatéves kortól ezért javaslom a napi legalább kettő alapos, háromperces flouridos fogmosás kiegészítésére, hogy heti egy alkalommal – fogszabályzó viselése esetén az orvossal konzultálva akár két-három alkalommal – használjunk magasabb hatóanyag-koncentrációjú, a patikákban recept nélkül kapható aminflourid-tartalmú gélt vagy zselét is. Ez hosszú távú védelmet biztosít a fogszuvasodás ellen, hiszen tartós kalcium-fluorid-réteget hoz létre a fogak felszínén, amely védi a fogzománcot például a savak támadása vagy az erős dörzsölés ellen – folytatja a főorvos asszony.
A szuvasodás tehát az egyszerűen kivédhető betegségek egyike, hiszen kezdeti stádiumban visszafordítható, a már kialakult sérülés pedig a rendelőkben kezelhető. Ne féljünk a fogorvostól, mert az elhanyagolt fogak nemcsak esztétikai vagy önértékelési kérdéseket vethetnek fel, hanem számos további kellemetlen tünet – pl. tisztátlan bőr, visszatérő makacs fejfájás, fáradékonyság vagy alvászavar – melegágyai is lehetnek.
Forrás:
eharmonia.hu
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.