Kellemetlen és fájdalmas: gátseb
- Dátum: 2013.12.02., 21:03
- gátmetszés, gátseb, Hűsítő- Gátborogatás, szülés
A gátvédelem mellett sok érv szól, mégis a gyakorlatban bármikor alakulhat úgy, hogy a szülés során az orvos a gátmetszés mellett dönt a kismama vagy a kisbaba érdekében.
A gát a női test egyik legmegterheltebb területe, főleg várandóság alatt és a hüvelyi szülés közben. A gát akárcsak a hüvely a legtöbb szülésnél sérül valamilyen szinten, duzzadttá, vizenyőssé és érzékennyé válhat, ami a szülést követően is kellemetlenségekkel jár.
Gátmetszés esetén a sebgyógyulása hosszabb folyamat, több hétig is eltarthat. Ráadásul ez egy olyan sérülés, mely szinte minden mozdulatnál, még egy levegővételnél is fájhat. A gátseb gyógyulását egyértelműen segíti a hűtés, mely egyben csökkenti a terület érzékenységét is. Sokan azt a módszert választják, hogy jegelik ezt a sérült területet, azonban már kaphatóak erre a célra kifejlesztett praktikusabb eszközök is.
A Hűsítő- Gátborogatás hasonlóan egy egészségügyi betéthez, felszívja a szülést követően még a méhből szivárgó váladékot, ráadásul emellett hűsíti is az érzékeny területet. Úgy tervezték, hogy félbehajtást követően magától lehűl, majd akár 40 percig is tartja ezt a kellemes hideget. Higiénikus, használata könnyű, akárcsak egy betété, és megfelelő védelmet biztosít a szivárgás ellen.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.