Kiderült: strapabíró, de mártír nemzet a magyar
- Dátum: 2014.01.24., 11:13
Hány évet vesz el az életünkből a megfázás és az influenza? Mire esküsznek a világ különböző részein élők a megelőzéssel kapcsolatban? Miben acélosabbak a magyarok az oroszoknál vagy a németeknél? A közelmúltban készült globális felmérés megválaszolja ezeket a kérdéseket. Többek között az is kiderült, hogy tízből kilencen még betegség idején sem veszünk ki szabadságot, hanem inkább bemegyünk dolgozni.

Harmadik alkalommal végzett globális felmérést a Wick Pharma GmbH a megfázás és az influenza kapcsán, hogy átfogó képet kapjon a legfontosabb földrajzi régiók fogyasztói tapasztalatairól és szokásairól. A tizenöt ország, köztük Magyarország bevonásával készült felmérésben közel 16.000 résztvevő adott válaszokat 2013 júliusában.
A felmérés egyik legszembeötlőbb eredménye globális szinten, hogy évente átlagosan háromszor küzdünk megfázásos-influenzás megbetegedéssel, vagyis életünk során közel 3,5 évet töltünk köhögéstől, orrdugulástól, fejfájástól és egyéb náthás tünetektől szenvedve. Azt gondolnánk, hogy a többség ilyenkor otthon marad és kikúrálja magát, ám a válaszok szinte minden országban megdöbbentő tényre mutattak rá: az emberek nagy többsége bemegy dolgozni. Ezt a statisztikát erősítjük mi magyarok is, ugyanis 87%-unk kényszerítve érzi magát, hogy betegen is munkába menjen.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok strapabíróbbak a világátlagnál: az eredmények szerint évente csak kétszer fázunk meg, és akkor is gyorsabban gyógyulunk, mint az átlag. Ellentétben például a németekkel vagy a kínaiakkal, akik évente négy alkalommal is gyengélkednek. Edzettségünket mutatja az is, hogy amíg az ukránok 59, az oroszok 66%-a érzi úgy, a betegség komoly hatással van munkájára, a magyaroknak csak 30%-áról mondható ez el. Ezzel Európában a harmadik helyen végeztünk a legstrammabb franciák (20%) és a spanyolok (21%) mögött.
Lehet, hogy szívós nemzet vagyunk, viszont a kedvünkre igencsak rányomja a bélyegét a betegség: 61%-unk fáradtnak és boldogtalannak érzi magát ilyenkor. Nálunk csak az ukránok és az oroszok törnek le jobban nátha idején (71 és 75%-ban). Velük ellentétben a déli országok lakói tartják híres optimizmusukat, az olaszoknak csupán 40%-át hangolja le a szezonális megbetegedés. A brazilok pedig a világ legvidámabb betegei: mindössze 26%-uk gondterhelt náthásan.
Tény, hogy a bajt jobb megelőzni, mint orvosolni. Az influenzás-megfázásos szezonra különféle módokon készülünk fel világszerte: a magyarok leginkább az étrendjükön változtatnak (46%), az oroszok és a németek elsősorban vény nélküli gyógyszerekkel szerelkeznek fel (43 és 55%), míg az amerikaiak legnagyobb része (45%) beadatja az influenzaoltást. Délkelet-Ázsiában ezzel szemben a testmozgást tartják a leghasznosabb módszernek.
„Bár az influenzaszezon még nem indult be, de bőven akad felső légúti megbetegedésben szenvedő páciens. A megszokottnál melegebb hőmérséklet és a páradús levegő kiváló körülményeket teremt a cseppfertőzéssel terjedő vírusok elszaporodásához – kezdte Dr. Kovács Viktória, fül-orr-gégész, audiológus főorvos. – Ahogy a kutatásból is kiderült, jellemzően még betegség idején sem maradunk távol a munkától, aminek eredményeképpen akár több nappal is késleltethetjük a teljes gyógyulást, ráadásul a környezetünket is megfertőzhetjük” – tette hozza a doktornő, aki ilyenkor mindenkinek azt javasolja, kímélje magát fizikailag is. Ezért ebben az esetben még a legsportosabbak is jobban teszik, ha edzőcipőjüket néhány napra a sarokban pihentetik.
Forrás:
redlemon media
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.