Irány a kert!
- Dátum: 2014.03.07., 13:52
- márciusi munkák a kertben, márciusi vetésnaptár, mit mikor vessünk, mit vethetünk márciusban
Végre újra itt a tavasz. A legszebb évszak beköszönte pedig sokak számára egyet jelent a kerti munkák megkezdésével. Érdemes bármilyen kicsiben elkezdeni, nagyban folytatni a kertészkedést, mert a sok-sok finom zöldség és gyümölcs meghálálja a munkát.
Márciusban már megkezdhetjük a veteményezést. Ha még nem szereztük be a vetőmagokat, akkor ne tétovázzunk tovább, hiszen a tavasz leghidegebb hónapján már többféle zöldséget elvethetünk.
Ha már vetőmagot is vettünk, akkor irány a kert. Érdemes alaposan átrotálni, átgereblyézni az ősszel már felásott földterületet. Ha ezt elmulasztottuk, akkor ne késlekedjünk, ássuk fel mielőbb a kertet, lazítsuk fel a földet és jelöljük ki azt a részt, ahová az első magokat elvetjük.
Aki nem látta a nagymamáját kertészkedni, annak elmondjuk, az ágyásokba a gereblye/kapa nyelével húzzunk egy 0.5-1 centiméter mély árkocskát. Lehetőleg egyenes vonalban. S ide már is beleszórhatjuk a sárgarépa, a petrezselyem, a zöldség pirinyó magvait. A tapasztalatlanok sokszor beleesnek abba a hibába, hogy túl sűrűn szórják el a magokat. Nem baj, mert, amikor a növény kikel, akkor ki lehet ritkítani (másképpen szólva: egyelni).
Március elején a dughagymákat is ledugdozhatjuk, ahogy a borsót, a spenótot, a madársalátát, a kaprot, a retket is elvethetjük. Érdemes az ágyások szélére, szegélyére snidlinget ültetni, amely gyorsan meghálálja a gondoskodást.
A hónap vége felé, amikor már többet süt a nap és melegebb lesz a talaj is, eljön a sóska, a yári retek, a korai karalábé, káposztafélék, burgonya, és a többi hagymaféle vetési ideje is.
Ha van eprünk, akkor mielőbb tegyük rendbe, ritkítsuk és kapáljuk meg, hiszen nagyon gyorsan hatalmas dzsungellé képes átalakulni az eperágyás.
Aki az ősz végén rakott el fokhagymát, vagy téli vajfej salátát, esetleg rukkolát, annak még kicsit várnia kell, hogy fogyaszthatóvá váljanak a zöldségek. A fokhagymának még legalább két-három hónap is kell, de a saláta például heteken belül az asztalra kerülhet, ahogy a rukkola is, ha már nagyobbacska a levele.
Aki még nem döntötte el, hogy szeretne-e kiskertet, annak azt tanácsoljuk, vágjon bele, hiszen annál jobb érzés, mint amikor a saját, vegyszermentes zöldségeinket, gyümölcseinket szolgálhatjuk fel, lakmározhatjuk be, semmivel sem összehasonlítható érzés.
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Kreatív kezek, nyugodt lélek. Miért kézműveskedünk?

Alkotni szinte bármilyen formában jó. A szó szoros értelmében a készítés bármely „műfaját” választhatjuk, ha szeretnénk érezni annak pozitív hatásait. Mindegy, hogy egy matricát ragasztunk ki, vagy éppen fából faragunk, fonalból fonunk, fényképalbumot ragasztunk össze, az alkotókedvünk garantáltan szárnyalni fog, és ezáltal önmagunkat is jobban megismerhetjük.
Hogyan válasszunk lakást?

A lakásszelektálás vagy lakásválasztás egy fontos és gyakran nehéz döntési folyamat. Ha valaki új otthont keres, számos szempontot kell figyelembe venni, hogy biztosan olyan lakást találjon, ami megfelel a személyes igényeinek és pénzügyi helyzetének. Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb lakást?
Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?
Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.