Élettani okai is vannak a tavaszvárásnak - Nálunk is a cseresznyevirágzás a tavasz jelképe

Sokan talán túlzottan is sok mindent várnak a tavasztól, és érdekes, hogy a férfiak nagyobb arányban remélnek pozitív változást a párkapcsolatukban és a szerelmi életükben, mint a hölgyek – derül ki a NESTEA reprezentatív tavaszkutatásából. Tari Annamária pszichoterapeuta szerint a tavaszt pszichés működésünk metaforájaként értelmezve érdemes úgy kezelni, mint a lehetőségek kezdetét, ami abban különbözik az újévi fogadalmainktól, hogy ilyenkor a változtatásban élettani folyamataink is támogatnak minket.

A 18 és 39 éves korcsoport körében készült Szinapszis felmérés szerint bár a legkedveltebb évszak a nyár, szorosan ott van a nyomában a tavasz is, amelyet meglepő módon a többség számára a cseresznyevirágzás jelent, maga mögé utasítva a tulipánt, jácintot, nárciszt.

„Az emberi szervezet az egyre hosszabbá és melegebbé váló napok hatására kevesebbet termel a melatonin nevű alváshormonból, viszont több endorfint, azaz úgynevezett boldogsághormont és szexuális hormont választ ki – magyarázza Tari Annamária. – A ragyogóan kék égbolt, az első tavaszi virágok illata vagy a hajnali madárcsicsergés pozitívan hathat erre az élettani folyamatra. Amikor a fák is virágba borulnak, visszavonhatatlanul beköszönt a tavasz, és ezt még a legfeszítettebb napunkon is észrevesszük. Talán nem is tudatosan, inkább csak egy futó érzelemként éljük meg, mégis hatással lehet az egész közérzetünkre.”

Nem meglepő tehát, hogy a téli bezártság után a szabadba vesszük az irányt, a legkedveltebb tavaszi tevékenységek közé a kirándulás (51%), a séta (38%) és a kerékpározás tartozik (31%), utóbbit a férfiak, előbbit a nők kedvelik jobban.

„Szívesen fürdetjük meg az arcunkat az első tavaszi napsütésben. Nem véletlenül. Az ideális mennyiségű napfény csökkenti a bennünk felgyülemlett stresszt, ráadásul ezt akár már néhány percnyi kinn tartózkodással elérhetjük. Az a tapasztalat, hogy az ember ösztönös vágyait olykor érdemes követni, mert a hívogató tavaszi napsugaraknak valójában pozitív élettani hatása is van. Természetes mozgási energiánk aktivizálódik, felkelünk a fotelből és elindulunk a szabadba.” – tette hozzá a szakember.

A megkérdezettek döntő többsége (79%) egyértelműen pozitív hangulati változást érez magán, többet mosolyog és több mint felük nyitottabbnak, színesebb egyéniségnek vallotta magát. Ugyancsak 50% fölött volt azok aránya, akik úgy érezték, tavasszal könnyebben néznek szembe a nehézségekkel és oldják meg problémáikat. A célcsoport egyharmadának megnő a vállalkozó kedve, ami a szexualitásra is igaz. E területen a 30 és 39 év közötti férfiak érzik magukban a legtöbb erőt, 46%-uk szexuális aktivitása nő meg tavasszal.

„Az emberi kapcsolatokban is nyíltabbak és kíváncsibbak lesznek a reakciók. Rengeteg elmélet szól arról, miért is kezdünk ilyenkor csábosabban mosolyogni vagy flörtölni valakivel, de a lényeg az, hogy a tavaszi napsugár és az első meleg napok befolyásolják az érzéseinket is. Az utcán kedvesebben nézünk egymásra és konfliktusainkat is más érzelmi alapról kezdhetjük megoldani. Sokan átélnek egyfajta „könnyedség” érzést, ami azt jelzi, valóban megindul az emberi testben a hormonális változás. A kommunikációnk élénkebbé válhat, a tervek szövögetése és a barátokkal való találkozások mind arról árulkodnak, hogy megnő az igényünk a társas kapcsolatokra. A nappalok meghosszabbodása pozitív érzelmeket és vágyakat indít be” – magyarázza a szakember.

Mindez a tavaszi fáradtság ellenére van így, amely tízből kilenc embert érint, és ami ellen a többség megpróbál tenni. A megkérdezettek több mint fele (58%) a napsütés és a szabad levegő jótékony hatásában bízik, míg majdnem minden második ember (46%) vitaminokat szed. Gyümölcsre, zöldségre is többet költenek tavasszal, 54%-uk változatosabban kezd el étkezni, mint télen, ezen belül 43%-uk pedig egészségesebben is. A háztartások egyharmada azonban nem változtat táplálkozási szokásain a tél elmúltával.

„Minden kellemetlen tünete ellenére, a tavaszi fáradtság nem betegség, hanem a szervezet normális reakciója, amikor is a téli üzemmódról tavaszira vált át. Ugyan nyűgösek és náthásak is lehetünk az első tavaszi hetekben, ez azonban attól van, hogy a tavaszi átállás tovább emészti a tél során egyébként is megfogyatkozott energiatartalékainkat. A fáradtságérzet kialakulását elsősorban az „alvási hormon” és a „boldogsághormon” szintjének szezonális ingadozása okozza. Azért érdemes figyelni ösztönös igényünkre a mozgást illetően, mert a már ismert hatásai mellett ilyenkor fokozott szerepet kap a testmozgás (edzés) során felszabaduló endorfin, amely jó közérzetet biztosít. Ez pedig enyhíteni kezdi a depresszív érzelmeket és a testi fáradtság érzését is” – tanácsolja Tari Annamária.  

Tavasszal a nők és a 30 év felettiek fele szívesen megszabadulna néhány kilótól és a fiatalabb generáció is szeretne változtatni a külsején. A férfiak ebből a szempontból is hedonistábbak egy kissé, negyedük inkább azt tervezi, hogy nagyobb értékű ajándékkal lepi meg magát. Különösen a fiatalabbak és felsőfokú végzettségűek (62%-a) pedig utazni készülnek ebben az időszakban. A top három tevékenység, amelyet a megkérdezettek szerint szinte kötelező megtenni tavasszal: a kirándulás, a kertészkedés és a nagytakarítás.

„A tavasz és a kilók témája a nők körében régóta kitüntetett probléma. Kezdenek lekerülni a mindent burkoló nagykabátok, és ez olyan, mintha valami paraván mögül kellene előbújni. A tavaszi átalakulás azonban akkor hatékony, ha nem szorongáskeltő, ha valakinek az önértékelése és az önbizalma a helyén van, tehát nem halogat, hanem lendületesen belekezd valamibe. Ez lehet a táplálkozási szokások átalakítása, de akár egy fogyókúra is. Ami azonban nem jó, ha ezt a szorongás indítja be, és nem egy pozitív érzelmekkel társított igény” – hangsúlyozza a pszichoterapeuta.

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com