Menü

Együnk halat, minél többet!

Réges, régen hazánk valóban komoly halfogyasztó társadalomnak számított. Száz évvel ezelőtt folyóink, tavaink még dúskáltak a változatosabbnál, változatosabb halfajtákban, de ma már a hétköznapi ember alig néhány fajta édesvízi halat ismer. Jó, ha havonta egyszer hal kerül a tányérunkba, pedig az egészségünk megőrzése szempontjából, különösen fontos lenne a rendszeres hal fogyasztás.

A felmérések szerint az Európai Unióban az átlagpolgárok évente 22 kilogramm halat és más tengeri állatot (rákot, kagylót, polipot, teknőst stb.) fogyasztanak. Ezzel szemben hazánkban alig három kilogramm ez a szám. Pedig nem is olyan régen, a hal nemcsak karácsonykor és különleges alkalmakkor került a magyar háztartások konyhájába, hanem heti rendszerességgel fogyasztottuk.

Sajnos ma már a magyarok leginkább a karácsonyi pontyot, vagy a nyári strandszezonban a rántott hekket ismerik leginkább. Pedig hazánk még most is dúskál a változatos halfajtákban és a piacok halas standjain hozzá is juthatunk ezekhez. Ahogy a tengeri halakhoz, herkentyűkhöz is, de ezekhez inkább a nagyobb bevásárló központokban.

A hal fogyasztása különösen fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából. A tengeri és az édesvízi halak ugyanis nagyon sok omega-3-at tartalmaznak. Az omega-3 pedig kulcs fontosságú a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos elváltozások megelőzése szempontjából.

A rendszeres omega-3 fogyasztással (akár kapszula formájában is) megelőzhetjük az agyi katasztrófákat, a stroke-ot, a trombózist, de elengedhetetlen az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez, működéséhez is. A halak pedig nagyon sok omega-3-at tartalmaznak, így természetes úton juthatunk hozzá, ehhez a nagyon fontos nyomelemhez.

A halak ezenkívül rengeteg A-, D- és B- vitamint is tartalmaznak, de a cink, a vas, a jód, a magnézium, a kálcium tartalmuk is jelentős.

A hal könnyen emészthető, nem terheli meg a gyomrot és a legtöbb fajtája egyáltalán nem zsíros. Nagyon sokféleképpen elkészíthető, s mivel gyorsan, hamar megsül, megfő, ezért törekedjünk rá, hogy hétköznapokon is minél többször kerüljön a tányérunkba.

Fotó:
pixabay.com

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

A citrom szerepe a modern súlykontrollban

A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.