Menü

Együnk halat, minél többet!

Réges, régen hazánk valóban komoly halfogyasztó társadalomnak számított. Száz évvel ezelőtt folyóink, tavaink még dúskáltak a változatosabbnál, változatosabb halfajtákban, de ma már a hétköznapi ember alig néhány fajta édesvízi halat ismer. Jó, ha havonta egyszer hal kerül a tányérunkba, pedig az egészségünk megőrzése szempontjából, különösen fontos lenne a rendszeres hal fogyasztás.

A felmérések szerint az Európai Unióban az átlagpolgárok évente 22 kilogramm halat és más tengeri állatot (rákot, kagylót, polipot, teknőst stb.) fogyasztanak. Ezzel szemben hazánkban alig három kilogramm ez a szám. Pedig nem is olyan régen, a hal nemcsak karácsonykor és különleges alkalmakkor került a magyar háztartások konyhájába, hanem heti rendszerességgel fogyasztottuk.

Sajnos ma már a magyarok leginkább a karácsonyi pontyot, vagy a nyári strandszezonban a rántott hekket ismerik leginkább. Pedig hazánk még most is dúskál a változatos halfajtákban és a piacok halas standjain hozzá is juthatunk ezekhez. Ahogy a tengeri halakhoz, herkentyűkhöz is, de ezekhez inkább a nagyobb bevásárló központokban.

A hal fogyasztása különösen fontos lenne az egészségünk megőrzése szempontjából. A tengeri és az édesvízi halak ugyanis nagyon sok omega-3-at tartalmaznak. Az omega-3 pedig kulcs fontosságú a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos elváltozások megelőzése szempontjából.

A rendszeres omega-3 fogyasztással (akár kapszula formájában is) megelőzhetjük az agyi katasztrófákat, a stroke-ot, a trombózist, de elengedhetetlen az agy és a szem megfelelő fejlődéséhez, működéséhez is. A halak pedig nagyon sok omega-3-at tartalmaznak, így természetes úton juthatunk hozzá, ehhez a nagyon fontos nyomelemhez.

A halak ezenkívül rengeteg A-, D- és B- vitamint is tartalmaznak, de a cink, a vas, a jód, a magnézium, a kálcium tartalmuk is jelentős.

A hal könnyen emészthető, nem terheli meg a gyomrot és a legtöbb fajtája egyáltalán nem zsíros. Nagyon sokféleképpen elkészíthető, s mivel gyorsan, hamar megsül, megfő, ezért törekedjünk rá, hogy hétköznapokon is minél többször kerüljön a tányérunkba.

Fotó:
pixabay.com

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.