A testünk változása zavar minket leginkább
- Dátum: 2014.05.13., 10:54
Hogyan viszonyulunk az öregedéshez? Mi zavar benne minket leginkább, mikor kezdünk foglalkozni vele, hogyan próbáljuk késleltetni, egyáltalán, szerintünk mikortól számít öregnek valaki? A 800 főt meghaladó, döntően nők körében végzett felmérés ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat. Az eredményeket Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Dr. László Zsolt plasztikai sebész értékelte.
A testünk változása zavar minket leginkább
Meglepő vagy sem, úgy tűnik, hogy a testünk változása zavar minket leginkább az öregedés során – a megkérdezettek több mint 33%-a véli így, valamivel több mint 20%-nak a felbukkanó betegségek, az „itt fáj-ott fáj” okoz problémát, közel 12% pedig inkább lelki síkon érzékeli a kérdést: eszébe jut, hogy mit kellett volna másképp csinálnia. Közel 9% szerint az idősebbeket kevésbé értékeli a társadalom. Hogyan viseljük testünk változását? A megkérdezettek közel harmadának komoly lelki problémát okoz, kevéssel több mint harmada a kor előrehaladtával egyre kevésbé szeret tükörbe nézni, kb. ötöde azonban nem törődik a változással, sőt, több mint 15% még szereti is a változást, „hiszen az is én vagyok”. Hogy melyik testrészünk öregedése zavar minket leginkább? A válaszadók közel harmadát a has, hozzávetőlegesen ötödét az arc vagy pedig nem testrész, hanem bőrfeszesség. A sorban a mell, majd jócskán lemaradva a comb következik.

Minden negyedik nő megadja magát az öregedésnek
A megkérdezettek több mint 33%-a sportol és egészségesen étkezik, közel 25% krémeket és kezeléseket használ. Közel 9% házi alapanyagokból pakolásokat készít, kb. 6% pedig plasztikai sebész segítéségét veszi igénybe. Kevéssel több mint 26% azonban sehogy nem veszi fel ellene a harcot. Az öregedésgátló krémekkel kapcsolatban éles ellentmondás érzékelhető: a megkérdezettek szinte fele szerint csak marketing az egész, kb. ugyanennyien viszont úgy vélik, hogy tényleg vannak olyan krémek is, amelyek csökkentik az öregedés jeleit. Mindössze pár százalék állítja, hogy ezek a krémek tényleg jók.
Egyre természetesebbé válik a plasztika
Mindössze csak kb. 6,5% ítéli el, ha valaki plasztikai sebész segítségét veszi igénybe, közel 54% szerint csak az elítélendő, ha túlzásba viszi az illető, kevéssel több mint 40% szerint pedig miért ne plasztikáztathatna valaki. A megkérdezettek közel 28%-a nem tervezi, hogy plasztikáztatni fog, ám több mint 20% 41 és 50 év között, közel 22% 51-60 év között, közel 9% pedig már 30-40 év között tervez beavatkozást. „A plasztika ma már természetes, és egyre elfogadottabb. Azok a nők és egyre több férfi, akik hozzám jönnek, valamiért nem érzik magukat jól a bőrükben, és a beavatkozásoknak köszönhetően, önbizalmukat visszanyerve kiegyensúlyozottabb életet tudnak élni”- mondja Dr. László Zsolt, plasztikai sebész.
A legtöbben (kb. 27%) 2000-5000 Ft között költenek havonta, hogy lassítsák az öregedést, kb. 23% semennyit, szinte ugyanennyien pedig 0 és 2000 Ft között. Mindössze 3,4% költ 20 000 Ft felett.
Hány éves kortól számítunk öregnek?!
Meglepő, hogy a válaszadók több mint fele csak 46 év felett kezdett először foglalkozni az öregedéssel, közel negyede pedig 36-45 év között. A megkérdezettek több mint fele szerint a 31-40 év közötti kor a legszebb, kevéssel több mint negyede szerint pedig a 15-30 év közötti időszak. Kb. 15% a 41 és 51 közötti korra voksolt. A válaszadók kevéssel több mint 42%-a szerint 70 év fölött számítunk öregnek, közel 30% szerint 60 év fölött. A legtöbben (35,38%) 80 éves korig akarnak élni.
A nőkön van az igazi nyomás
Hogy miért zavarja jobban a nőket az öregedés? Közel 40% szerint azért, mert nehéz a szép vagy a szépnek vélt vonásoktól elszakadni, míg közel 35% véli úgy, hogy a média szinte csak a fiatalabb nőket mutatja, egy nő már úgy érzi, mintha 40 fölött nem is létezne. Kb. 18% szerint a férfiak jobban értékelik a fiatalabb nőket. Az amerikai Allure magazin tavaly publikálta annak a felmérésnek az eredményeit, mely során 2000 embert kérdeztek meg szerte az országban, szépség és öregedés témakörben. A férfiak 84%-a, a nők 91%-a szerint a nőkre nézve jelent igazi terhet, hogy megőrizzék fiatalságukat és szépségüket. A felmérés szerint a nők több mint 50%-a aggódik az öregedés fizikai jelei miatt, míg a férfiaknak csupán 30%-a mondta ugyanezt. „A párkapcsolati krízisek egyik fontos elemeként gyakran megtaláljuk a szexuális élet ellaposodását, melynek hátterében sokszor önértékelési zavar, és/vagy egy fiatalabb rivális megjelenése áll. Még abban az esetben is gyötrő lehet a bizonytalanság, hogy tetszik-e idősebb korban is valaki a párjának, ha semmi nem utal arra, hogy ne így lenne. A nők esetében azért erősebb ez a kényszer, mert a nők vonzereje eredetileg leginkább a szépségükre épül, ellentétben a férfiakkal, ahol a sikeresség és a dominancia ellensúlyozhatja annak hiányát” - véli Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus.
Forrás:
ArcaliCom
Fotó:
pixabay.com
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?