Mitől élhető egy város?
- Dátum: 2014.05.16., 14:35
- élhető város, épített környezet, környezetpszichológia, urbanisztika, várostervezés
Napjaink várostervezésének legnagyobb kihívása, hogy az elmúlt évtizedekben illetve évszázadokban kialakított környezetet kell újragondolnia mindezt változó igények mellett és nagyfokú kompromisszum készséggel felvértezve.
Ahogy a környezetpszichológia is rámutat, az épített környezet jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllét érzetét és persze kihat az egészségi állapotra is. Természetesen kölcsönös hatásról van szó, de egy bizonyos, a pszichológiai folyamatok csak térben léteznek, vagyis csak a környezet kontextusában értelmezhetőek.
Nemcsak a pszichológián belül érdemes foglalkozni ezzel a területtel, hanem az urbanisztika szempontjából is. A várostervezésen belül az elmúlt időszakban újfajta szemlélet jelent meg, melynek egyik fő fogalma az „élhető város”. A fogalom arra utal, hogy attól még hogy valami szép, például egy épület vagy egy tér, nem feltétlenül szerethető (élhető) is. Eszményi város természetesen nem létezik, ráadásul számos tényező befolyásolja, hogy milyen igényeknek kell megfelelnie egy várostervezésnek, például kulturálisan is eltérő lehet, hogy milyen egy élhető város.
Mégis, úgy tűnik, vannak, olyan általános emberi szempontok, igények melyek mentén megragadható az élhető város lényege. Az emberek olyan helyeket, tereket fognak szívesen használni, illetve kellemesnek ítélni, melyek egyrészről védelmet biztosítanak, másrészről bizonyos alapvető emberi igényekhez igazodnak. Tehát például védelmet biztosítanak a forgalomtól, a bűnözéstől, és a nem kívánatos éghajlati tényezőkkel szemben. Ezen kívül fontos emberi igény, hogy a terek alkalmasak legyenek olyan alapvető emberi viselkedési formák és interakciók megnyilvánulására, mint például: lehessen sétálni, beszélgetni, nézelődni, játszani. A komfort mellett pedig egy barátságos, élhető városnak, térnek érzékszervi élményeket is biztosítani kell, tehát azért az esztétikai szempontok is megjelennek.
Szerencsére a városépítészetben egyre erőteljesebb hangsúlyt kap az emberi szempont, vagyis hogy a terek tervezésénél nem egy felülről lefele irányuló elnagyolt szemlélet a meghatározó, hanem a teret használó emberek szemszögéből indulnak ki.
Fotó:
pixabay.com
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?