Savanyúvizek királynője
- Dátum: 2014.06.02., 13:31
- Ágnes-kút, Csitáry-kút, fehérvári savanyúvíz, mohai ásványvíz
Székesfehérvár olyan település, amely maga is gazdag savanyúvízben, de a településtől alig tíz kilométerre található Moha, ahol hazánk legrégebben ismert ásványvize is található.
Kevesen tudják, de a királyok városában, vagyis Székesfehérváron, a Rózsaligetben működik az úgynevezett Csitáry-kút, ahol nagyjából 200 méter mélységből tör fel a szén-dioxidban gazdag (szénsavas), magas vastartalmú savanyúvíz. Naponta több száz fehérvári fogyasztja, ahogy például a füredi savanyúvizet is. Az ezredforduló előtt egy évvel a kút forrását fedetté tették, így az védve lett a különböző időjárási viszontagságoktól, és még a későbbi generációknak sem kell aggódnia a forrás épségéért. Egyébként ennek a savanyúvíz forrásnak a létezését a fehérváriak csak a véletlennek köszönhetik, termálkutat kerestek a szakemberek, amikor 170 méteres mélységből feltört a forrás.
Hasonlóan magas vastartalmú savanyúvizet találunk, csak éppen alig negyven méterre a földfelszín alatt Mohán. Hazánk legrégebben ismert ásványvizének tartják, amit még a rómaiak is előszeretettel használtak külsőleg és belsőleg egyaránt.
A mohai vizet Ágnes-víznek is nevezik, a kút elnevezése miatt. Évtizedek óta palackozzák és forgalmazzák az egész országban. Az Ágnes-víz gyógyító hatásairól pedig már évszázadok óra csodákat zengenek. Főleg a máj-, illetve a gyomor betegségei esetén használták. Gyomorhurut, Légcsőhurut esetén, vagy vese- és hólyag bántalmak előfordulásakor is szívesen itták. De nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is alkalmazták.
A szakértők szerint a titánsav tartalmát mindenképpen ki kell emelni, de vastartalma is igen jelentős. Sok-sok kálciumot, magnéziumot, káliumot, bromidot, jodidot, és foszfátot tartalmaz még.
Fotó:
pixabay.com
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?