Világelsők között vagyunk a füstölésben

Világszerte 1,3  milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. E káros szenvedély jelenleg  több, mint 5 millió ember halálát okozza évente. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) arra szólítja fel a dohányzás rabjait, hogy a mai naptól kezdve függesszék fel káros szenvedélyüket. Szombaton van a Nemdohányzók Világnapja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által nyilvántartott adatok szerint a dohányzás több embert öl meg, mint az alkohol, a különböző balesetek, a kokain és az AIDS együttvéve.

A WHO előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében. Jelenleg, hozzávetőlegesen egy Finnországnyi, azaz mintegy  5 millió  ember veszti életét e káros szenvedély miatt. Ez azt jelenti, hogy 6 percenként esik valaki áldozatául a dohányzásnak.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik. A férfiak körében fokozatosan csökken a nikotinfüggők aránya, a nők viszont egyre többet cigarettáznak.

Magyarországon évtizedek óta kiemelkedően magas az egy főre jutó cigarettafogyasztás. Az 1990-es évektől, az átlagot tekintve, még ma is a világ vezető dohányfogyasztói közé tartozunk, noha a legutóbbi idők rendelkezései miatt a cigarettafogyasztás csökkenésnek indult.

Hazánkban évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Ugyanakkor közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát - az Egyenlítő hosszának 48-szorosát - füstölnek el évente.

Felmérések szerint a  dohányzás felel a tüdőrákos halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, valamint a koszorúér-betegségeknek mintegy 30 százaléka írható a füstölgés számlájára.

Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. 10 középiskolásból pedig 7 már kipróbálta a dohányzást. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást és minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.

Sajnálatos módon a kismamák körében is sokan dohányoznak, nem számolva a korai és késői következményekkel. Már az is sokat jelentene a magzat és az anyuka egészsége szempontjából, ha a terhesség ideje alatt hagynának fel a cigarettázással.

A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mivel a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett  plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, infarktust és  hirtelen szívhalált - hívja fel a figyelmet dr Kiss Róbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

A felmérések szerint a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától,  azonban nagyon sokan feladják a leszokási próbálkozásokat, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül lemondania  a káros szenvedélyről.

A tapasztalatok szerint, aki 35 éves kora előtt leszokik, annál a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának az esélye csaknem olyan, mintha soha nem dohányzott volna. 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre és már egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata. 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 füstmentes hónap után a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. Nagyjából 10 év elteltével jutunk el oda, hogy az „egészség-profilunk” megegyezik egy soha nem dohányzóéval.- fejezte be gondolatait az MKT elnöke.

Egy biztos, mindenkinek, dohányzóknak és nemdohányzóknak egyaránt, közösen kell fellépniük, s  mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megálljt intsenek az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek, szem elött tartva, hogy tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek.

Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább május 31-én  ne gyújtson rá, s ha teheti akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének,  hiszen minden egyes cigarettának egészségkárosító hatása van. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség okozta mérhetetlen pusztítás tovább fogja szedni áldozatait.

Május 31-e a Nemdohányzók Világnapja, melyet azzal a céllal hívott életre az az Egészségügyi Világszervezet (WHO/) 1987-ben, hogy ráirányítsa a figyelmet a dohányzás ártalmaira és a nemdohányzó életmód előnyeire.

Aktív és passzív dohányzás

A dohányfüstnek két formáját különítjük el. Fő füst alatt a beszívott füstöt értjük. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze. Az aktívan dohányzók a fő füstöt és a környezeti dohányfüstöt szívják be. A passzív dohányosok a környezeti dohányfüstöt lélegzik be. A főfüst és a mellékfüst közel azonos összetételű, de kimutatott, hogy a mellékfüstben az egészségkárosító elemek: ingeranyagok, toxikus anyagok és rákkeltők nagyobb mennyiségben vannak jelen. Bármilyen megdöbbentő, de a passzív dohányzás legalább olyan károsító hatású, mint az aktív. A környezeti dohányfüst-hatás csecsemőkorban és gyermekkorban kimutatottan fokozza a gégegyulladást, a légcső és hörghurut gyakoriságot, a tüdőgyulladás kialakulását. Hatására fokozódnak az asztmás panaszok. A dohányzó szülők gyermekei között gyakoribb a krónikus köhögés, köpetürítés. Zárt helyiségben a dohányfüst azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást, szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzési nehezítettséget okozhat. Dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatott, hogy dohányos férfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák előfordulása. A passzív dohányzás fokozza az orrüregi rákok kockázatát is. Passzív dohányos kismamák magzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körében gyakoribb a hirtelen halál, az ún. bölcsőhalál előfordulása. Európában a passzív dohányzás miatt hetente hal meg egy pincér olyan országokban, ahol még engedélyezett a vendéglőben dohányzás.

Hogyan szokjunk le?

A dohányzásról leszokni sokféle módszerrel lehet. A dohányosok nem egyformán reagálnak a különféle módszerekre, temperamentumtól, alkattól függően az egyik embert érzelmileg, míg a másikat racionálisan lehet meggyőzni a leszokás előnyeiről.

A leszokást számos körülmény nehezíti, így elsősorban a nikotinmegvonási tünetek, az evéskényszer és a nem ritka következményes testsúlynövekedés. Tartós nem dohányzás alkalmával a szervezet hiányolja a megszokott mérget, mely jellegzetes hiánytünetekben nyilvánul meg: feszültség, nyugtalanság, türelmetlenség, romló koncentrálóképesség, fejfájás, alvászavar, gyomor-bélrendszerei panaszok, pl. székrekedés jelentkezhetnek.

A nikotinmeg-vonási tünetek átmenetiek, néhány nap-hét alatt teljesen megszűnnek. Általában az idő múlásával fokozatosan csökkennek, de hullámzó intenzitással is jelentkezhetnek: kedvezőbb időszak után váratlanul hevesebb nikotin-éhség jelentkezhet, mely percek (kb. 5 perc) alatt spontán megszűnik.

Néhány jó tanács a leszokni vágyóknak:

• Hagyjon időt saját magának!

• Készüljön tudatosan!

• Pontosan tervezze meg, hogy miért, hogyan és mikortól fogja kezdeni a „cigaretta stop”-ot.

• Tüntessen el a környezetéből mindent, ami a dohányzásra emlékezteti, pl. öngyújtót, hamutartót.

• Takarítsa ki lakását, autóját, mossa át ruháit, hogy megszűnjön a cigaretta szaga a környezetében.

• Nyugodt időszakot válasszon, pl. szabadságot, hosszú hétvégét a leszokás elkezdésére.

• Próbáljon meg találni valakit a baráti körében vagy a családjában, akivel együtt szokhat le!

• Rövid időszakokra tervezzen, ezért tűzzön ki célul magának egy napot, egy hetet, két hetet, négy hetet, tíz hetet, amikor nem dohányzik. Ha elérkezik az egyes időszakok végéhez, lepje meg magát valamivel (pl. egy új könyvvel, CD-vel, kirándulással, stb.). Az igazán nagy jutalmat hagyja a program végére, amit méltón megünnepelhet!

A dohányzás abbahagyása testsúlynövekedéssel járhat, mely sok kórosan sovány dohányos esetén még jótékony hatású is lehet. 

Forrás:
diamond agency

Fotó:
pixabay.com