Sikerrel küzdhetünk a bélbetegségek ellen!
- Dátum: 2014.07.01., 11:49
Vastagbélgyulladás, Crohn-betegség… Ismerősen csengenek ezek a kifejezések? Magyarországon körülbelül 25 ezer beteg szenved gyulladásos bélbetegségben. Sokan azt hiszik, csak egy gyomorfertőzést kaptak el, aminek hatásai évekig tartanak. Pedig korai felismeréssel és megfelelő gyógymóddal hatékonyan gyógyíthatók a bélbetegségek.
Mindannyian jól ismerjük a kellemetlenséget, amely a hőségben nem megfelelően tárolt, vagy utazásainkon megkóstolt egzotikus ételek hatására törhet ránk, napokig megkeserítve életünket. A gyulladásos bélbetegségben szenvedők azonban rendszeresen megtapasztalják ezt az érzést, és akár éveken keresztül is szenvednek a kór tüneteivel.
Az orvostudomány két betegséget, a colitis ulterosa-t (fekélyes vastagbélgyulladás) és a Crohn-betegséget sorolja a gyulladásos bélbetegségek közé.

Míg a colitis ulterosa csak a végbelet, addig a Crohn-betegség az egész tápcsatornát (a szájüregtől a végbélig) érinti, és a gyomorrontáshoz hasonló tünetekkel jár: hasmenés, székrekedés, gyomorfájdalom, puffadás, hőemelkedés, fogyás. Kialakulásuk pontos okát még homály fedi, de az eddigi vizsgálatok szerint a környezeti ártalmak, a genetika és az immunrendszer nem megfelelő működése tehetők felelőssé leginkább. Ezen kívül a különböző gyógyszerek és a dohányzás, illetve a lelki problémák is növelhetik a kór kialakulásának esélyét.
Mindkét betegség leginkább a fiatal korosztályt érinti, így a huszonéveseknek kiemelten oda kell figyelniük a tünetekre. A nem múló, vagy vissza-visszatérő gyomorbántalmakkal tehát mindenképp érdemes orvoshoz fordulni! A gasztroenterológus különböző vizsgálatok (részletes laborvizsgálat, hasi ultrahang, székletelemzés, béltükrözés és CT stb.) eredményeit összevetve tudja megállapítani a gyulladásos bélbetegséget.
Az orvos a tünetek csökkentésére általában különböző gyógyszereket, tápszereket ír fel. Akinek ez a kezelés nem hozza meg a várt eredményt, vagy csökkentené a gyulladásgátló gyógyszerek mennyiségét, annak javasolt a hiperbár oxigénterápia használata.
A hiperbár oxigénterápia során a páciens egy keszonkamrában a légkörinél magasabb nyomáson 100% oxigént légzik. Ezzel a technikával az oxigén közvetlenül kerül a vérplazmába, így a gyulladt bélszakaszhoz vagy sipolyos területhez is. A gyulladás mindig rossz keringést és oxigénhiányos szövetet jelent, a regeneráció pedig oxigénigényes feladat. HBOT emeli a gyulladt és a környéki szövetek oxigén ellátottságát, korlátozza a gyulladást okozó citokinek és kemokinek termelését. Elősegíti új hajszálerek képződését, amivel a mikrocirkulációt hosszú távon stabilizálja és az ödéma csökkentése által fájdalomcsillapító hatással bír.
A hiperbár oxigénterápia pozitív hatásait számos kutatás is alátámasztja. Az elmúlt években a magas nyomású oxigénterápia és a gyulladásos bélbetegségek kapcsolatát vizsgáló kutatások* kimutatták, hogy a fekélyes vastagbélgyulladástól szenvedő betegek 85%-ának, míg a Crohn-betegek 88%-ának állapota javult a kezelés hatására. A 17 vizsgálat összesen 613 pácienst vizsgált meg, akik mindösszesen 8924 kezelésen vettek részt.
„A gyulladásos bélbetegségek jelentősége sajnos nő, a betegség egyre több embert érint hazánkban is, évente körülbelül 1200 új esetet regisztrálnak. Annak érdekében, hogy a bélproblémák ne keserítsék meg hosszú időre életünket, fontos, hogy felismerjük a tüneteket, és tájékozódjunk a hatékony és új gyógymódokról” – mondta el dr. Szolnoki Nikolett, a Hiperbár Centrum orvosigazgatója. „A hiperbár oxigénterápia mellékhatások nélkül járul hozzá a tünetek csökkenéséhez és járul hozzá a teljesebb élethez. "
Forrás:
Well PR
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.