Menü

Lánykérés, oké, de hogy álljunk neki a szervezésnek?

  • Dátum: 2014.07.10., 21:14

Fiú szerelmes a lányba, lány szerelmes a fiúba. Járnak, együtt élnek, majd egyszer csak a fiú megkéri a lány kezét, lány igent mond, mindenki boldog. A szülők sírnak örömükben, nem marad pártában a lány, a fiúnak is bekötik a fejét, van remény a boldogságra. Amíg el nem kezdik szervezni az esküvőt.

Az első sokk: a pár nem akar évekig jegyben járni. Manapság persze divatos a nagy szerelemben eljegyezni párunkat 1-2 év után, úgy, hogy az együttélést még ki sem próbálták (pedig mint tudjuk, lakva ismerszik meg az ember, amiben egyébként tényleg van valami), márpedig az igencsak próbára teheti a kapcsolatot. Szóval megtörténik az eljegyzés, van gyűrű, van igen, aztán még vagy 3-4 évig semmi, mert minek.  Sosem voltam ennek híve, lehet, hogy én vagyok földhöz ragadt, de a jegyesség az esküvőt megelőző időszak az én szememben, addig tart, amíg a leánykéréstől megszervezzük az esküvőt. Szülők kapkodnak, kiborulnak, nincs idő semmire, nem lesz pénz rá…stb. Menyasszony kiborul, minek egyáltalán összeházasodni, úgysem akarja senki, csak mi, inkább szökjünk el csak mi ketten meg két tanú..

Aztán hirtelen az eljegyzési vacsora után mindenki nekiáll szervezkedni, okos megoldásokat keresni és kiderül, mégsem olyan nagy katasztrófa 4 hónap alatt megszervezni egy esküvőt, csak az első pillanatban tűnt lehetetlennek. Persze érdemes arra is odafigyelni, hogy az anyósoknak (mindkét félnél) valami feladatot kell adni, különben úgy érzik, ki vannak zárva, nincs beleszólásuk. Nyilván meg kell találni az arany középutat,  ne hagyjuk, hogy a fejünkre nőjenek, különben ott találjuk magunkat egy lagziban, ahol minket kéne ünnepelni és mégsem megy semmi úgy, ahogy mi szerettük volna.

Hajlamosak vagyunk, mi Nők, elfelejteni, hogy ez nem rólunk szól, hanem bizony a vőlegénynek is van beleszólása, elvégre az Ő nagy napja is, és remélhetőleg neki is ez lesz az egyetlen az életében.

A legfontosabb, hogy minden helyzetben próbáljunk higgadtak maradni, még ha nem is mindig sikerült. Tartsuk szem előtt, hogy azért lesz esküvő, mert szeretjük párunkat, megtaláltuk benne az Igazit és az esemény a szerelemről szól. Sok nő átmegy ilyenkor menyasszonyszörnybe, nem csoda, hogy a vőlegény el kezd pánikolni „Úristen! Ezzel a hárpiával kell leélnem hátralévő életem?”. Néha álljunk meg, próbáljuk megnézni magunkat kívülről, ne szégyelljünk bocsánatot kérni, beszélgetni.

Fotó:
pixabay.com

Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.

Kreatív kezek, nyugodt lélek. Miért kézműveskedünk?

Alkotni szinte bármilyen formában jó. A szó szoros értelmében a készítés bármely „műfaját” választhatjuk, ha szeretnénk érezni annak pozitív hatásait. Mindegy, hogy egy matricát ragasztunk ki, vagy éppen fából faragunk, fonalból fonunk, fényképalbumot ragasztunk össze, az alkotókedvünk garantáltan szárnyalni fog, és ezáltal önmagunkat is jobban megismerhetjük.

Hogyan válasszunk lakást?

A lakásszelektálás vagy lakásválasztás egy fontos és gyakran nehéz döntési folyamat. Ha valaki új otthont keres, számos szempontot kell figyelembe venni, hogy biztosan olyan lakást találjon, ami megfelel a személyes igényeinek és pénzügyi helyzetének. Hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb lakást?

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón. A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

Mit jelent a rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban?

A rendkívüli felvételi eljárás a középiskolákban egy speciális, a normál felvételi eljárást követő lehetőség arra, hogy a tanulók bejuthassanak egy középiskolába, ha valamiért az általános felvételi időszak alatt nem nyertek felvételt, vagy még maradtak betöltetlen helyek egyes iskolákban.