Ne váljon Önből programkényszeres szülő!
- Dátum: 2014.08.24., 15:36
- babysitter, beosztás, fejlődés, gyerek, gyermekkor, időtöltés, játék, készségfejlődés, különóra, naptár, otthon, pihenés, programkényszer, rohanás, stressz, szülő, zsúfoltság
A szülők rohanó életmódja hatással van a gyermekeikre is, és nemcsak olyan szempontból, hogy a csemeték kevesebbet látják szüleiket, vagy hogy a feszültség az otthoni hangulatra is hatással van. Az emberek a feszített tempó mellett megszokják, hogy egyszerre sok mindent kell elintézniük, hogy egy napba minél több tevékenységet sűrítenek bele. Ilyen életvitel mellett a kikapcsolódás sem lehet hétköznapi, hiszen otthon mindig akad valami elintéznivaló.
Miként hat ez a gyermekek hétköznapjaira?
Legtöbb esetben a rohanó életmódot folytató szülő a gyerekre is átragasztja a rohanást. Nem csupán a hétköznapokban: „Még mindig nem vagy kész? Kezdődik a megbeszélésem! Indulnunk kell, vedd már fel egyedül a cipődet!”, stb. – Mindez egy dolog. De a gyerekek naptárát is ugyanannyira telepakolják, mint a sajátjukat. A kötelességeket tekintve különórák, készségfejlesztések, felzárkóztatások; majd a szabadidőben csupa tartalmas időtöltés. Ami biztosan élmény a gyereknek, de számára fontos lenne az otthon, csendben, játékkal töltött idő is. Csakhogy erre már alig jut idő.
Régóta vitatott téma, hogy már nemcsak a középiskolásokra és a felsősökre hárul rengeteg délutáni tanulás és különóra, hanem újabban a kisiskolások, sőt a bölcsődések és az óvodások is rengeteg különprogramon vesznek részt. Érthető a törekvés: az egyik a gyerek nyelvi képességeit fejleszti, a másik a mozgáskoordinációját, a harmadik csak szimplán leköti az energiáit… Természetesen ez külön mind-mind jó dolog, de próbáljon fókuszálni! Mi az, amire tényleg szüksége van, ami játékos, amin szívesen részt vesz, amit élvez? És főleg, hány dologra tud igazán koncentrálni egyszerre a gyermek? Figyeljen oda rá, hogy elegendő pihenést, otthon töltött játék- és pihenőidőt biztosítson gyermekeinek ahelyett, hogy az ő idejét is annyira beosztja, mint a sajátját!
Sok esetben a különórák, programok „babysitter” szereppel bírnak: amíg ezeken vesz részt a gyerek, addig a szülőnek szabadideje van, lehetősége jut az egyéb feladataira, vagy a pihenésre. Érdemes átgondolni, hogy havonta mennyit költenek ilyen jellegű tevékenységekre, és hogy nem jobb-e valóban babysittert alkalmazni ugyanennyi pénzért ahelyett, hogy egyszerre tanul a csemete hangszeren játszani, tornázni, angolul, valamint különmatekon?
Természetesen a készségfejlesztés fontos és hasznos lehet, ajánlott azonban valamilyen irányvonalat kiválasztani. Ez a kicsik esetében nem mindig egyszerű. Ha tanácstalan, akkor kérje szakember segítségét! A tanító, az óvónő is tanácsot adhat, de egy gyermekpszichológus is nyújthat segítséget, hogy melyik vonalon haladjanak tovább.
Az a lényeg, hogy a gyereknek biztosítson a szülő lehetőséget arra, hogy kedve szerint játsszon otthon. Ugyanis ez is nagyon sok képességet fejleszt, és néha többet tesz a fejlődése érdekében, ha valaki leül játszani a gyerekkel, mintha újabb és újabb fejlesztő foglalkozáson venne részt. Ne kelljen már a kisgyermekeknek is rohannia, ne legyen tele a naptáruk! Biztosítson számukra programmentes időszakokat, napokat. Így lehetnek igazán önmaguk: gyermekek.
Jövő heti cikkünkben arról lesz szó, hogy a gyerekekkel közösen töltött szabadidőben sem muszáj mindig különleges programokat szervezni.
Fotó: pixabay.com
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.
A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.