Génterápiával kezelik a súlyos szívelégtelenséget brit tudósok
- Dátum: 2014.08.25., 10:17
A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben csökken a szívizom összehúzódó ereje, így képtelen elegendő vért pumpálni az erekbe. Az Egyesült Királyságban körülbelül ötszázezer ember szenved szívelégtelenségben, és betegek százai várnak szívátültetésre. Nagy-Britanniában évente körülbelül 200 transzplantációt végeznek, azonban a donorhiány miatt átlagosan minden tíz betegből kettő meghal, mielőtt a műtétre sor kerülne - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint az Imperial College London honlapján.
A transzplantációra váró, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében sokszor alkalmaznak mechanikus keringéstámogató eszközöket, amelyek normalizálják a vérkeringést. Ilyen az LVAD (balkamrai keringéstámogató eszköz), egy elektromos pumpa, amely a vért a szív bal kamrájából az aortába pumpálja. Az Egyesült Királyságban 100-150 páciens él ezzel az eszközzel a megfelelő donorra várva.
Az Imperial College London által tervezett vizsgálat során a kutatók arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom, s távlatilag az eljárás egy alternatív, a szívátültetést kiváltó gyógymódot kínálhat-e a betegeknek.
A vizsgálat során a szívizomban a SERCA2a fehérjének a szintjét akarják megemelni, az adott protein ugyanis fontos szerepet játszik az izomösszehúzódásban. A fehérje előállításáért felelős gént egy ártalmatlan, mesterséges vírus segítségével juttatják be a szívizomba. A kezelés után hat hónappal a betegek szívéből apró szövetmintát vesznek, hogy megvizsgálják, megtalálható-e az izomban a gén, s mennyire működőképes a páciensek szíve.
Az eljárást 24, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák, akiknek vérkeringését LVAD-készülékkel tartják fenn: 16 beteg génterápiában részesül, 8 pedig placebót kap.
Forrás: MTI, imperial.ac.uk, telegraph.co.uk
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.