Génterápiával kezelik a súlyos szívelégtelenséget brit tudósok
- Dátum: 2014.08.25., 10:17
A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben csökken a szívizom összehúzódó ereje, így képtelen elegendő vért pumpálni az erekbe. Az Egyesült Királyságban körülbelül ötszázezer ember szenved szívelégtelenségben, és betegek százai várnak szívátültetésre. Nagy-Britanniában évente körülbelül 200 transzplantációt végeznek, azonban a donorhiány miatt átlagosan minden tíz betegből kettő meghal, mielőtt a műtétre sor kerülne - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint az Imperial College London honlapján.
A transzplantációra váró, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében sokszor alkalmaznak mechanikus keringéstámogató eszközöket, amelyek normalizálják a vérkeringést. Ilyen az LVAD (balkamrai keringéstámogató eszköz), egy elektromos pumpa, amely a vért a szív bal kamrájából az aortába pumpálja. Az Egyesült Királyságban 100-150 páciens él ezzel az eszközzel a megfelelő donorra várva.
Az Imperial College London által tervezett vizsgálat során a kutatók arra keresik a választ, hogy a génterápia segítségével helyreállítható-e a károsodott szívizom, s távlatilag az eljárás egy alternatív, a szívátültetést kiváltó gyógymódot kínálhat-e a betegeknek.
A vizsgálat során a szívizomban a SERCA2a fehérjének a szintjét akarják megemelni, az adott protein ugyanis fontos szerepet játszik az izomösszehúzódásban. A fehérje előállításáért felelős gént egy ártalmatlan, mesterséges vírus segítségével juttatják be a szívizomba. A kezelés után hat hónappal a betegek szívéből apró szövetmintát vesznek, hogy megvizsgálják, megtalálható-e az izomban a gén, s mennyire működőképes a páciensek szíve.
Az eljárást 24, előrehaladott szívelégtelenségben szenvedő betegnél alkalmazzák, akiknek vérkeringését LVAD-készülékkel tartják fenn: 16 beteg génterápiában részesül, 8 pedig placebót kap.
Forrás: MTI, imperial.ac.uk, telegraph.co.uk
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.