Munkácsy a legnépszerűbb magyar festő

Nem meglepő sikerrel zárulnak a nyári Munkácsy-kiállítások. Hévízen a Munkácsy, a festőfejedelem című kiállítás zárul szeptember 2-án, a tihanyi KOGART Galériában pedig szeptember 21-én látogatható utoljára a Munkácsy Mihály és a magyar realizmus festészete című összeállítás. Mindkét helyszínen kellően népszerűek voltak a kiállítások a várakozásoknak megfelelően, hiszen a magyar festők közül Munkácsy Mihály képei a legismertebbek világszerte, és itthon is az eredetileg Lieb Mihály néven született festő a magyar művészetpártolók kedvence a felmérések szerint.

A Munkácsy-festmények népszerűsítésében, azok gondozásában és koordinálásában oroszlánrészt vállal a 2010 óta működő Munkácsy Alapítvány. A közhasznú szervezet életre hívója az üzletember Pákh Imre, akinek 41 Munkácsy festmény van a birtokában. De nem elégedett meg azzal, hogy a festmények a magántulajdonát képezzék, hanem azok népszerűsítését, közkinccsé tételét is fontosnak tartja.

Azért is fontosak ezek a kiállítások, mert nem is olyan könnyű élőben Munkácsy-képeket látni, hiába ő a leghíresebb magyar művész világszerte. Úgy becsülik, hogy kb. 650 képet festett, ezek közül csupán a felének ismert a tartózkodási helye. A képek az országon, sőt a világon belül is elszórtan helyezkednek el. Békéscsabán, Debrecenben, Budapesten láthatunk Munkácsy-festményeket, ezen kívül Amerikában, Bécsben és Oroszországban lelhetőek fel a művei. A legnagyobb kiállítás 2005-ben volt a Budai Várban Munkácsy a nagyvilágban címmel, ahol 115 festményét mutatták be.

Az idei nyár egyszerre hozott várakozást és csalódást is Munkácsy képeit illetően. A Munkácsy-trilógia a festő legfontosabb alkotásainak hármasa, melyet évek óta a debreceni Déri Múzeum mutatott be. Ez sem örvendett a többinél kisebb népszerűségnek, hiszen a trilógia Debrecen fő nevezetességévé vált. Ezek közül az Ecce Homo birtokosa maga a múzeum, a Golgota pedig Pákh Imre tulajdona, aki szintén azon a véleményen volt, hogy a trilógia képeit itt kellene együtt tartani. Csakhogy a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Hamilton Művészeti Galéria tulajdonában áll. Sokan bíztak benne, hogy az életútját tekintve is hányatott sorsú kép – egy 1907-es tűzvész során a keretből kivágva mentette meg korábbi tulajdonosa – a magyar állam tulajdonába kerülhet, és ezzel együtt végleg a Déri Múzeumban marad.

Sajnos ez egyelőre nem valósult meg, bár ennek állítólag az is az oka, hogy hiányzott a megvásárláshoz szükséges jogszabályi háttér. Ez az akadály elhárult, így újra él a remény, hogy a trilógia ismét együtt lehet idővel.

Az biztos, hogy sokan ebben reménykednek, ezt bizonyítja, hogy a Krisztus Pilátus előtt utolsó látogathatósági napján tömeg gyűlt össze a debreceni galériában, és egy hétvége alatt 3200 ember látogatott el ide, hogy utoljára megnézhesse együtt a három műalkotást. A tulajdonos kanadai galéria vezetője szerint a trilógiát megnézni olyan a magyaroknak, mint egy zarándoklat. A Munkácsy Alapítvány is abban látja a festő művészetének egyik fő fontosságát, hogy páratlan nemzetegyesítő erővel bír. Pákh Imre felesége, Nelly úgy nyilatkozott, hogy ez egyfajta pozitív összefogást sugall.

Reméljük, hogy ez az összefogás nem lesz hiábavaló, és a Krisztus Pilátus előtt megvásárlása valamilyen módon megvalósulhat, ugyanis a Hamilton Művészeti Galéria többet nem szeretné kölcsönadni a képet, mert a festményt nagyon megviseli az utaztatás és csomagolás (feltekerve lehet szállítani). Sajnos a festmény ára bizonytalanságra ad okot, és sokan attól tartanak, hogy eztán csak Kanadába repülve láthatják újra kedvenc festőjük monumentális alkotását.

Az mindenesetre biztos, hogy ha sikerülne az államnak megvásárolnia a szóban forgó Munkácsy-alkotást, akkor a fogadására ugyanúgy tömegek gyűlnének össze, mint ahogy az az elbúcsúztatásakor történt. A trilógia nemcsak a témája miatt volt zarándokhelye a magyaroknak… 

Fotó:
wikipédia