Menü

Formula-1-es autóhoz kifejlesztett anyag védi meg lábunkat

  • Dátum: 2014.10.21., 19:29

Akár évekig is képesek vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy cipőnket egyenetlenül tapossuk ki és nem is gondoljuk, lábunk súlyos deformitást szenvedett. Mivel panaszaink egy ideig nincsenek, már csak akkor megyünk orvoshoz, amikor az állandó túlterhelésnek kitett izmaink, inaink, szalagjaink krónikus gyulladás miatt megfájdulnak. Gyógytornával, vagy speciális, méretre készített talpbetéttel azonban kezelni lehet a mozgásszervi problémát.

Akár hosszú éveken át sem tulajdonítunk jelentőséget annak, hogy cipőnk sarkának külső része néhány hét alatt elkopik, vagy lábbelink más része eldeformálódik. Érdemes lenne azonban ezekre a jelekre odafigyelni, hiszen lábunknak kell elviselni egész testünk súlyát. Abban a pillanatban pedig, hogy felborul lábunk biomechanikai egyensúlya, súlypontunk is megváltozik. Emiatt a teljes alsó végtag, a boka, a térd, a csípő terhelési vonala is módosul, és így bizonyos területek túlterhelődnek.

Dr. Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központ ortopéd-traumatológusa kifejtette, az állandó túrterhelésnek kitett izmok, inak, szalagok krónikus túlterheléses gyulladás miatt fájdalmakat okozhatnak.

 Nem tanácsos megvárni a krónikus gyulladásos fázist, mivel a gyógyulási időszak nagyjából annyi időt vesz igénybe, amennyi idő alatt kialakult a betegség. Ez akár hónapokig is eltarthat, amely alatt rendszeresen kell rehabilitációs kezelésre, gyógytornára, szükség szerint fizikoterápiára járni. A gyógytorna során a helytelenül eltolódott súlypontot korrigáljuk, hogy a láb helyes terhelést kapjon állás, illetve járás közben. Ehhez speciális mélyizomzat erősítő, helyzetérzékelés-fejlesztő gyakorlatsorozatokat alkalmazunk. A kezeléseknek köszönhetően a boltozatokat fenntartó izmok egyensúlyba kerülnek, és ismét eredeti anatómiai funkcióikat látják el – fogalmazott Dr. Börzsei-Knoll Veronika.

A lábsebész szakorvos hozzátette, felnőtt korban csak a gyógytorna nem lesz elegendő, mindezt ki kell egészíteni speciális, egyedi talpbetét rendszeres viselésével.

Gyermekkorban más a helyzet: 12 éves kor alatt a modern lábsebészeti irányelv nem javasolja cipőbetét viselését, csak rendkívül súlyos lábdeformitás esetén. Gyerekeknél egy rendszeresen és otthon is végzett gyógytornával cipőbetét nélkül is sikereket tudunk elérni.

A doktornő a boltokban kapható konfekció cipőbetéteket nem javasolja, hiszen szerinte ezeknél épp a lényeg vész el, amely a legfontosabb eleme a korrekciónak, az egyénre szabott súlypont-helyreigazítás.

Sokfajta eljárással készített és különböző típusú cipőbetét kapható a piacon. Igazságot tenni nehéz, alapszabály azonban az egyediség mellett még annyi, hogy rugalmas anyagból készüljön. A cipőbetétnek ugyanis még egy fontos feladata van. Védelmet kell nyújtson a káros rezgéshullámokkal szemben, amelyek napjainkban, a mesterséges, kemény burkolatokon érik lábunkat és így egész testünket – tette hozzá a szakember. 

Manapság két alaptípusú betétet lehet kapni: bőrből, illetve polifoamból gyártottat. Előbbit azoknak ajánlják, akik vékonyabb betétet szeretnek, utóbbit azoknak, akiknek izzadékony a lába, vagy sportolnak. Ezeken kívül van két speciális típus, amelyet igénybe lehet venni. A biobőr mellett a noene anyagot emelnénk ki jobban: ez ugyanis a legnagyobb ütközéselnyelő anyag, amely teljesen meg tudja óvni a lábat a cipő-talaj érintkezése során keletkezett káros energiáktól. A noene anyagot egyébként a Formula-1-es autók pilótafülkéit érintő vibráció csökkentésére fejlesztették ki.

Forrás, fotó:
Toscana Media

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.