A xilit sztorija

A nyírfacukor ma már egyre gyakrabban kerül elő a háztartásokban, ami nem csoda, hiszen remek cukor helyettesítő, emellett egészséges is. Érdekesség, hogy már a 19 században felfedezték, de egészen a legutóbbi évtizedekig nem tett szert széleskörű népszerűségre. A történet.

A nyírfacukor (xilit) egy olyan cukorfajta, amelynek számos előnye van a hagyományos édesítővel szemben. Ezeket az előnyöket már sokszor, sokféleképpen ecseteltük különböző cikkekben. A lényeg az, hogy egészséges és jól használható édesítőről van szó.

A nyírfából kinyerhető édes anyag használhatóságát már igen korán, a 19. század elején felfedezték, de még nagyon sokat kellett várni az áttörésre. Csaknem 100 év telt el, mikor rájöttek, hogy az anyag több jótékony hatással rendelkezik, azonban ezt egészen addig nem tartották eléggé fontosnak, ameddig a cukorból elérhető volt a megfelelő mennyiség. Akkor azonban, amikor cukorhiány lépett fel, a második világháború idején, máris jobban elkezdtek foglalkozni a xilit előállításával és fogyaszthatóságával.

Korábban elsősorban cukorbetegeknek írták elő a fogyasztását, de az utóbbi évtizedekben az egészségesek is egyre inkább felfedezték maguknak a nyírfacukrot.

A túlzott cukorfogyasztás okozta rövid és hosszú távú negatív egészségügyi következmények egyre nyilvánvalóbbak, s ez tovább emelte a xilit népszerűségét. Az alacsony glikémiás index-el rendelkező xilit többek között a fogszuvasodás elleni harcban is remekül használható, de antibakteriális hatása is ismert.

Fotó:
pixabay.com