Miért vitázunk az örökségen?
- Dátum: 2015.01.19., 16:07
- családi konfliktusok, haláleset, örökösödési háborúk, örökség, temetés
Temetéseken illetve azt követően nem ritka jelenet, hogy a családtagok, örökösök egymásnak esnek, régi konfliktusok szabadulnak el örökösödési viták, perek formájában.
Ilyenkor nemcsak nagy vagyon esetén éleződhet ki a viszály az örökösök között, hanem gyakran kevésbé értékes használati tárgyakért is háború folyhat.
De hogy lehetséges az, hogy egy szerettünk, családtagunk elvesztése a legrosszabbat hozza ki belőlünk, és haraggal mérgezett családi környezet alakul ki a nyomában?
Az ilyen esetekben általában a haláleset, illetve a temetés nem oka a családi viszálynak, csupán újra aktivizál régen elnyomott, soha nem rendezett konfliktusokat. A ki nem mondott problémák és nézeteltérések gyakori rendezési módja a családtagok eltávolodása, a kapcsolat megszakítása. Ez lehet lelki elszakadás, mikor a rokonok egyszerűen nem állnak szóba egymással, de a családi konfliktusok akár fizikailag is messze elűzhetik a feleket egymástól.

Persze az örökségen való marakodás hátterében lehet egy eltorzult gyászreakció is, amikor az érzelmi veszteséget az örökség megszerzésével próbáljuk kompenzálni, tompítani. Ez azonban nem lehet a sikeres feldolgozás útja, hiszen csak további feszültségeket eredményez.
Visszatérve a lappangó családi konfliktusokhoz, melyek örökösödési viszályokban öltenek testet, gyakorta régi sérelmek kerülnek napvilágra ilyenkor. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy a problémák elnyomása, illetve a kapcsolatok megszakítása nem oldja fel ezeket a feszültségeket, melyek lappangva továbbra is hatással vannak életünkre, és az első adandó alkalommal előtörnek. Tipikus ilyen elnyomott probléma lehet a testvérféltékenység, a családtagok közötti irigység. Mindig van valaki, aki úgy érzi ő kevesebb odafigyelést, törődést kapott, mely (vélt vagy valós) igazságtalanságot ideje rendezni. Az örökségért való küzdelem hátterében sok esetben valójában kárpótlási harc folyik a lelkekben.
A kapcsolat megszakítása tehát sok esetben csak elnyomja a problémákat, a megoldatlan konfliktusok pedig idővel nagyobb erővel követelnek szabad utat maguknak, mely folyamatnak „kiváló” megnyilvánulási terepe lehet az örökségért való küzdelem.
Fotó:
pixabay.com
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.