Kánikula: így segítsünk magunkon és másokon!

Végre beindult a strandszezon, szikrázik a nap és felmelegedtek az álló és folyóvizek is az ország területén. Most már bátran álmodozhatunk arról, hol is töltsük a nyári szabadságot és mit vigyünk magunkkal. A nagy felszabadultságban azonban nem szabad megfeledkezni azokról a veszélyforrásokról, amiket ez a nagy meleg rejthet és fontos, hogy rászánjunk öt percet az életünkből arra, hogy végiggondoljuk, tudjuk-e mire kell vigyáznunk, és ha gond van, merjünk cselekedni.

Ismert tény, hogy a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése 10 százalékkal növeli átlagosan a halálozás kockázatát, 12 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozásét, illetve 15 százalékkal a szívpanaszok és "általános rosszullét" miatti sürgősségi mentőhívások számát. A TEVAgy a Hős! csapata összeszedte, hogy mire érdemes figyelni a vízpart mellett a nagy melegben és hogyan reagáljunk, ha valaki éppen mellettünk esik össze.

„Vannak alapvető szabályok, amikkel érdemes tisztában lenni. Ezeket általában mindenki tudja, de betartani valahogy már nehezünkre esik, pedig van, hogy az életünk múlhat rajta. Hiszen egy szívbeteg vagy idősebb ember szervezete sokkal rosszabbul tud reagálni a hőségre. Alap tehát, hogy 11 és 14 óra között ne menjen ki senki a napra. Vonuljunk árnyékba és igyunk rengeteg folyadékot. A nagy melegben ugyanis a kiszáradás az egyik legnagyobb veszélyforrás a napszúrás mellett. 3-4 liter folyadékot érdemes elfogyasztanunk egy nap, és természetesen nem alkoholtartalmú italokra gondolunk. Tartózkodjunk árnyékban, védjük fejünket a közvetlen napsugárzástól, megfelelő UV védelemmel ellátott napszemüveget hordjunk!” – mondja Klupács Péter mentő-technikus.

Ha vízparton vagyunk, fokozatosan szoktassuk hozzá testünket a hideg vízhez. Jól ismert tény, hogy felhevült testtel nem szabad hirtelen vízbe ugrani, hiszen a hirtelen hideghatás reflexes légzésmegállást okozhat. A búvárreflex aktiválódása az arc és a homlok hirtelen hideghatása esetén életveszélyes szívritmuszavart vagy keringésleállást okozhat.

Mit tegyünk, ha látjuk, hogy valaki összeesett és nem mozdul a parton, vagy lebeg a víz tetején?

Először is merjünk odamenni hozzá, ez nagyon fontos! Ha vízben van, vigyük ki a partra és fektessük a talajra árnyékban. Szegjük hátra a fejét és nézzük meg, lélegzik-e. Ezzel már biztosítottuk is neki a szabad légutakat. Ha lélegzik, akkor hívjunk mentőt és amíg kiérnek, biztosítsunk légutat és legyezzük a földön fekvőt. Ha viszont nem lélegzik, akkor nincs más dolgunk, mint azonnal nyomni a mellkast, hiszen ebben az esetben a hirtelen szívhalál bekövetkeztében csupán 4 percünk van addig, míg az agysejtek végleges károsodást nem szenvednek. Miközben nyomjuk a mellkast, a körülöttünk lévők tudják hívni a mentőket.

A helyes nyomást nagyon egyszerűen el lehet sajátítani és akár otthon is gyakorolni, hogy ha vészhelyzet adódik, már reflexszerűen tudjuk alkalmazni a tanultakat. Nem kell hozzá más, csak egy gumilabda, vagy strandlabda akár, és egy 100 BPM ritmusú zene. A helyes technikáról és a folyamatról részletesen a ww.tevagyahos.hu oldalon lehet olvasni, ahol számtalan zenét is találhat bárki a gyakorlásra.

Ha úgy adódik, merjünk életet menteni!

Forrás, fotó:
Arteregó