Így őrizzük meg szemünk egészségét!
- Dátum: 2015.10.12., 14:25
A látásromlást sok esetben nem is érzékeljük, ezért nem fordulunk vele orvoshoz, pedig a kezeletlen probléma akár vaksághoz is vezethet! Mindez általában megelőzhető lenne, ha időben felismernénk és kezelnénk a bajt. A szemész szakorvos szerint 40 év felett elengedhetetlen az évente elvégzett szűrővizsgálat, ám emellett van még pár egyszerű praktika, ami segíthet szemünk világának megőrzésében.
A látás felbecsülhetetlen képesség – amíg birtokában vagyunk, sokszor el sem gondolkodunk azon, mekkora szerepet játszik a mindennapi munkavégzésnél, az olvasásnál, vagy autóvezetéskor, pedig a külvilágból származó információ több, mint 90 százalékát a szemünkön keresztül kapjuk. „Látásunk az életkorral fokozatosan romlik, ám a genetika mellett a környezeti hatások - UV sugárzás, dohányzás stb.- is befolyásolhatják a látáscsökkenést. Mivel a szemünk páros szerv, így nem mindig észleljük rögtön, ha csak az egyik romlik el, ráadásul a szervezetünk, az agyunk - bizonyos mértékig - képes alkalmazkodni a változásához. Így fordulhat elő, hogy a csak az egyik szemünket érintő romlást, vagy az évek alatt, lassú, fokozatos látáscsökkenést okozó betegségeket sokszor nem is érzékeljük egészen addig, amíg a mindennapi tevékenységünkben nem kezd el zavarni minket, hogy rosszabbul látunk. Különösen fontos tehát, hogy rendszeresen járjunk szakemberhez ellenőrzésre” – mondta el Dr. Nagy Mária szemész szakorvos.
A szürkehályog, az időskori makuladegeneráció (amely az éleslátás helyén az ideghártya sejtjeinek pusztulását jelenti) vagy a kezelés nélkül akár teljes vakságot okozó zöldhályog időben történő felismerésével sokat tehetünk szemünk világának megőrzéséért. „Negyven éves kor felett érdemes évente szűrővizsgálatra járni még akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk. A homályos látás, a szem visszatérő/elhúzódó gyulladásos panaszai – például kötőhártya gyulladás, árpa, „szem fájdalom” vagy gyakori fejfájás – esetén javasolt mielőbb orvoshoz fordulni. A fenti panaszok ugyanis lehetnek „banális” szemészeti problémák tünetei, de más komoly betegségeket is jelezhetnek, mint például magas vérnyomást, cukorbetegséget vagy akár agydaganatot is” – figyelmeztetett a szakértő.

Szerencsére a szem egészségének megőrzéséért mi magunk is sokat tehetünk. „Fontos a káros UV sugarak kiszűrése, amelynek legbiztosabb eszköze a megfelelő UV védelmet biztosító napszemüveg viselése minden évszakban! Aki légkondicionált helyiségben számítógépen dolgozik, annak a monitor helyes elhelyezésére, a megfelelő megvilágításra, a rövidebb szünetek rendszeres beiktatására és a gyakori pislogásra is gondot kell fordítania. A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett az étrendre is érdemes odafigyelni - bizonyítottan jó a vitaminokban, megfelelő tápanyagokban gazdag étrend fogyasztása. A-vitamint például tojássárgájából és májból, C-vitamint paprikából vagy savanyú káposztából nyerhetünk, de a lencsében lévő cink és a sárgarépában található béta-karotin, valamint a spenótban, káposztában levő antioxidáns hatású lutein is jótékony hatású, segítenek megőrizni a szem épségét. Nem megfelelő táplálkozás esetén a kezelőorvosukkal történő egyeztetést követően az A-vitamin, cink és szemvidítófű kivonat felhasználásával készült étrendkiegészítők is jó megoldást jelenthetnek” – tanácsolta Dr. Nagy Mária, aki a dohányzás abbahagyása mellett a rendszeres mozgás fontosságát is kiemelte.
Vigyázzunk tehát a szemünk világára, rendszeres szűrés mellett észlelt bármely panasz esetén forduljunk mielőbb szakorvoshoz!
Forrás, fotó:
Redlemon
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.