Menü

Állami tüdőszűrés, de magán nőgyógyász?

  • Dátum: 2015.11.26., 09:17

A FoglaljOrvost.hu 1000 fős online felmérést készített az orvoslátogatási szokásokról, a magán egészségügy és az állami egészségügy megítéléséről, a páciensek preferenciáiról. Megszületett az első hazai „Orvoskeresleti Index” is.

Az 1000 fős online felmérést az egészségügy iránt leginkább fogékony 35 év feletti korosztály körében végezték. Az adatok szerint a megkérdezettek több mint 60%-a csak akkor megy orvoshoz, ha komolyabb betegség dönti le a lábáról, és nem lát más lehetőséget a felgyógyulásra. Kevéssel több mint 28% bármilyen betegség felmerülése esetén elmegy, közel 5% a legkisebb gyanú esetén is orvoshoz fordul. A felmérésben részt vevők kevéssel több mint 5%-a viszont évek óta nem volt már orvosnál. Ellenőrző és megelőző szűrővizsgálatra évente a megkérdezettek mintegy 68%-a jut el, közel 27% 2-4 alkalommal, de mindössze 4% megy évente 5-8, közel 2% pedig évente több mint 9 alkalommal. A szakemberek szerint egy felnőttnek évente legalább 5-6 szűrővizsgálatra kellene eljutnia – ehhez képest az eredmények meglehetősen rosszak.

Magán vs állami egészségügy

Több, mint 12% már inkább a magán egészségügyi intézményeket látogatja, és csak, ha nagyon muszáj megy államiba, közel 3% pedig már csak a magán rendelőintézeteket látogatja. Ez a szám várhatóan a jövőben növekedni fog, hiszen közel 6% tervezi, hogy a jövőben gyakrabban kíván magánrendelésre járni, és ennek fedezetét is előteremti. A megkérdezettek közel 45%-a inkább állami rendelőintézeteket látogat, de néha a magánegészségügyet is igénybe veszi, kb. 40% azonban csak az állami rendelőintézeteket látogatja.

Straub Fanni, a kutatást végző FoglaljOrvost.hu vezetője szerint ugyan egy nagyon kis réteg tudná megfizetni állandó jelleggel a privát orvoslást, azonban olyan rétegek is megjelennek a magánpraxisokban, akik erőn felül, de inkább magánorvost választanak és természetesen a felső középosztály is jelen van, amikor ha teheti, már csak a magánegészségügyet veszi igénybe.

Aki főleg a magánegészségügyet preferálja, az leginkább azért teszi, mert vagy nem elégedett az állami egészségüggyel vagy biztonságosabbnak (körültekintőbbnek, professzionálisabbnak, higénikusabbnak) tartja, de sokan döntésüket kényelmi szemponttal (gyorsabb, tisztább, kiszámíthatóbb) indokolják. Leginkább akkor mennek állami intézménybe, ha egy kívánt szakembert csak az állami egészségügyben tudnak elérni. Aki csak vagy főleg állami orvoshoz jár, az főként anyagi okok miatt teszi, ám fontos szempont az is, hogy akihez jár, abban bízik. Leginkább akkor tervezik, hogy mégis magánrendelésre mennek, ha sürgősen szükség lesz valamilyen segítségre, illetve ha az állami ellátással nem lesz elégedett.

„Kialakítottunk egy Orvoskeresleti Indexet, amellyel évről-évre mérni kívánjuk a magánegészségügy és állami egészségügyi „kereslet” arányát, vagyis, hogy inkább magán vagy állami orvoshoz mennek az emberek” - teszi hozzá Straub Fanni. A „csak vagy inkább magánegészségügyet választók” és a „csak vagy inkább állami egészségügyet választók” hányadosa, ez az érték 2015-ben 0,18, vagyis az emberek egyötöde már inkább a magánegészségügyet választja, mint az állami ellátórendszert, ha erre választása van.

A válaszadók leginkább tüdőszűrésre, vérvételre, fül-orr-gégészetre mennek állami orvoshoz, de belgyógyászat, allergológia, reumatológia, ortopédia kapcsán is nagy arányban veszik őket igénybe. Vannak azonban olyan területek, ahol csak kicsi a különbség az állami egészségügy javára, ilyen például a nőgyógyászat, de a bőrgyógyászat és a kardiológiai szűrés is nagy arányban történik magánegészségügyben. A fogászatnál pedig fordul a mérleg – ebben az esetben inkább magánorvos preferált.

Idő kell és pénz

Arra a kérdésre, hogy a jövőben gyakrabban fog betegség vagy prevenciós céllal orvoshoz menni, a legtöbben (38,77%) azt válaszolták, hogy talán kicsit gyakrabban jutnak majd el, ha lesz rá lehetőség (idő, pénz). Közel 32% tervezi, hogy jóval több energiát fordít az egészségére, de az idő és az anyagiak akadályozhatják, közel 15% szerint felesleges mennie, egészségesnek tartja magát. Aki tervezi, hogy gyakrabban keres fel magánorvost, főként a fogászatot, nőgyógyászatot, kardiológiát és szemészetet említette.

Ár, gyorsaság és ajánlás útján választunk orvost

Az ár, a gyorsaság és a család, barátok, ismerősök ajánlása a legfontosabb. Nagyobb arányban vannak pozitív tapasztalatok magánegészségügyben (25,63%), mint államiban (12,53%), de a legnagyobb arányban (43,35%), úgy tűnik, hogy mindkért szektorban vannak pozitív és negatív tapasztalatok is.

Mások véleményei, értékelései, akár fórumokon, portálokon a megkérdezettek több mint felét érdekli, de csak a kb. 16% választott már orvost ezek alapján. Eddig, ugyanis a jövőben kb. 40% tervezi! A megkérdezettek több mint fele azonban nem ismer ilyen portálokat, kb. 10% tud magától ilyet megnevezni, hallás után a felmérést végző FoglajOrvost.hu a legismertebb két portál közé került.

Forrás:
ArvaliCom

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.