NOVEMBERI TÚLÉLŐ STRATÉGIÁNK
- Dátum: 2015.11.26., 09:29
Hetekkel túl vagyunk az őszi napéj-egyenlőség időpontján, sőt már óráink is téli időszámítás szerint ketyegnek. Ahogy a természetben, úgy életritmusunkban és szervezetünkben is egy új időszámítás kezdődött. A november sok szempontból az egyik legaktívabb hónap az éves körforgásban, és az egyik legnehezebb is. Aktív, mert itt az év végi hajrá, amikor még idén utoljára teljes erővel belevethetjük magunkat a munkába, hogy a december, az év vége valóban ünnepi hangulatúra sikeredhessen. És nehéz: hiszen ahogy telnek a napok, úgy fogy a fény, úgy jönnek a mind hidegebb fuvallatok és velük a betegségek, fertőzések, kellemetlen testi tünetek időszaka.
Stressz nélkül könnyebb
A novemberi hajrá jócskán próbára teszi tűrőképességünket, hiszen a fokozott munkatempó, a hajtás, az év végi stressz mellé egyre zordabb természeti körülmények társulnak. A fokozódó terhelés, az év végi vállalások elvégzése, a határidők betartása, a befejezetlen folyamatok elvégzésének nyomása hatalmas terhet rónak ránk és nagy kihívás elé állítják még a leginkább felkészült és egészséges szervezetet is. A kevesebb alvás, több munka, több idegeskedés, töprengés mellé nincs napsütés, már nem igazán töltünk időt a természetben, és fogy a vitamindús táplálékok kínálata is. Nosza, több sem kell a korunkban egyre erősödő, mindinkább mutálódó vírusok hadának! Akkor lendülnek támadásba, amikor a legkevésbé várjuk őket, és persze a legkevesebb időnk jut betegeskedésre. Ha nem készítjük fel szervezetünket, hamarosan egy ördögi körben találhatjuk magunkat, ahol egyik betegségből a másikba esve nyűgösködjük át az év végi időszakot.

Rajtunk múlik!
Találjunk rá saját túlélő stratégiánkra novemberben, hogy az év vége, akárcsak az év többi része jókedvben, örömökben, és az elvégzett munka elégedettségével tölthessen el bennünket még az ünnepek előtt!
A szövődmény mindig rosszabb!
Újabbnál újabb és ellenállóbb kórokozók, fel nem ismert szövődmények, lábon kihordott influenzás, lázas betegségek nem ritkán vezetnek súlyosabb betegségekhez, mint arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, izomgyulladások, tartós ízületi fájdalmak, vérszegénység, krónikus fejfájás, fogínygyulladás, emésztési rendellenességek, medencegyulladás, nőgyógyászati panaszok. Különösen veszélyesek az efféle szövődmények az idősek, a gyermekek és a tipikusan túlterhelt menedzserek számára. Sokszor már nem is tudjuk felidézni, hogy egy komolyabb fájdalom, vagy tünet egy egyszerű, lábon kihordott megfázással kezdődött. Ha már megvan a baj, álljunk meg egy pillanatra, és ne habozzunk cselekedni egészségünk érdekében, hisz ez a legnagyobb tőkénk! A legjobb, ha meg tudjuk előzni a bajt, ha meg tudjuk állítani a szövődmények kialakulását. Ha erről már elkéstünk, azonosítsuk a baj okát, és szánjunk időt egészségünkre!
Novemberi túlélő stratégiánk
Először is lássunk tisztán! Ne vegyük komolytalanul a kisebbnek tűnő betegségeket sem ebben a zord, hideg évszakban. Már az első tünetek jelentkezésekor kérjük ki háziorvosunk tanácsát, és ha kezünkben akarjuk tartani egészségünk térképét, akkor irány egy alapos és átfogó laboratóriumi vizsgálat! Itt aztán fény derül mindenre, hiszen ami egészségünket illeti, még novemberben sem tapogatózhatunk sötétben! A kész leletekkel a kezünkben pedig azonnal belenézhetünk szervezetünk mélyebb folyamataiba. A labordiagnosztika a különféle testnedveink összetételét, illetve a bennük található kémiai és biológiai anyagok mennyiségét vizsgálja. A speciális technológiával és műszerekkel megvizsgált vér- vagy vizeletminta segít az orvosoknak a pontos és mielőbbi diagnózis felállításában.
Forrás, fotó:
Momentum Mundi
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.