Menü

Tölts kevesebb időt a saját fejedben!

Az összes gondolatunk 99%-a haszontalan, mégis befolyásolják, szabályozzák az életünket. Tudok valamit rólad anélkül, hogy ismernélek. Fogadok, hogy RENGETEG időt töltesz a fejedben. Tudod: gondolkodsz, aggódsz, stresszelsz, kiborulsz – hívd, ahogy akarod. Én „gondolatokba merült elmének” hívom. De milyen gondolatok ezek?

Ahogy William James mondja: Az emberek nagytöbbsége azt gondolja, hogy gondolkodik, miközben csak átrendezik az előítéleteiket.” Egész életemben a gyakorlati dolgok megszállottja voltam. Gyakorlati filozófia, gyakorlati tudás, gyakorlati könyvek, gyakorlati munka és gyakorlati tanácsok.

Az ötlet a pragmatizmusból ered, amely a 19. századi Amerikából eredeztethető filozófiai hagyomány. A filozófia atyjának Charles Sanders Peirce-t tartják, aki a Harvard egy professzora volt. De William James, egy gyakorló orvosból filozófussá lett egyén volt az, aki valóban meghatározta a filozófiát. A következőképpen nyilatkozik a gondolatokról, az aggódásról és a stresszről:

„A stressz elleni legnagyobb fegyver az a képességünk, hogy egy gondolat helyett választhatunk egy másikat.”

A pragmatizmus szerint az elme egy eszköz. Az elmének értünk kell dolgoznia, nem ellenünk. Azok az emberek, akik nem mesterei a saját elméjüknek, nem gondolják, hogy ez lehetséges. Azt mondják: „Nem tudok segíteni ezeken a gondolatokon.” Nos, igenis tudnak, csak elég gyakorlás kell hozzá. Ez egy képesség. Más szavakkal megvan a lehetőséged, hogy eldöntsd, mit gondolsz. Vagy választhatsz, mit ne gondolj. Ez az egyik legfontosabb és leggyakorlatiasabb dolog, amit életed során tanulhatsz. Én mielőtt elsajátítottam ezt a készséget, órákat töltöttem a fejemben. Csak gondolj bele, mennyit gondolkodsz!

- Vajon mit gondol a főnököm?
- Mi történik, ha elszúrom, és elveszítem a munkámat?
- Szeret-e engem?
- Szerintem nem is érdeklem.
- Folyton elbukok.
- Miért ilyen rossz az életem?
- Miért ilyen félelmetes az életem, és a másoké miért nem az?
- Mi lesz, ha rákos leszek?
- Nem érdekel a munkám. Valami baj van velem?
- Semmit sem tudok befejezni. Mi a baj velem?

És a lista csak folytatódik, de ez mind igazi hülyeség! Ez az, amit az emberek mondanak nekem, amikor megkérdezem őket, miért aggódnak. Tudod mit csinálnak veled ezek a gondolatok? Bűntudatot, haragot, szenvedést hoznak. Csak egy kérdésem van számodra: Mi a gondolataid gyakorlati haszna?

Igen? Még mindig várok. Nincs válaszod? Tényleg. A gondolatoknak nincs haszna. Legalábbis a 99%-uknak.

Mely gondolatok hasznosak?

Gondolkodj azon, hogy tudnád megoldani a problémát! A probléma csak egy megválaszolatlan kérdés. Használd az agyad, és gondolkodj a problémák megoldásán! Nagyon sok van belőlük a földön.
Értsd meg a tudást! Ez azt jelenti, hogy próbáld meg magadévá tenni a tudást, és gondolkodj azon, hogyan használhatnád arra, hogy jobbá tedd az életedet, a karrieredet, a munkádat, a kapcsolataidat, stb.

Ennyi. Az összes többi gondolatot ignorálhatod. Ha folyamatosan gondolkodsz, az azért van, mert még nem edzetted meg az elmédet teljesen. Ki kell szállnod a fejedből! Ha nem teszed, egy idő után bele fogsz őrülni! Kivétel nélkül mindenki beleőrülne.

Valószínűleg annyit gondolkodsz, hogy elszalasztod az életet. Észrevetted a napfényt reggel, amikor felébredtél? Vagy az esőcseppeket? Megfigyelted a kávéd illatát? Érezted a gabonapelyhed szerkezetét? Ha a válaszod nem, határozottan ki kell szállnod a fejedből. Hagyj fel az állandó agyalással, és kezdj el érezni! Most valószínűleg azt gondolod: „Hogyan eddzem magamat, hogy abba tudjam hagyni a felesleges gondolatok gyártását?”

Tudatosság. Itt kezdődik minden. Minden alkalommal, amikor a haszontalan gondolatok elkezdenek felhalmozódni a fejedben, legyél ennek tudatában! Csak figyeld az agyadat! Lépj hátrébb, és figyeld meg a sok marhaságot, amin gondolkodsz! Ne ítélkezz! Ne gondold, hogy nem vagy normális! Ha ezt gondolod, ismét hülyeségeken gondolkodsz. Nem, amit csinálni akarsz, az az, hogy a következőket mondod magadnak: „Ó, ez egy aranyos gondolat. Most pedig térjünk vissza a realitás talajára!”

Ahogy William James mondja: „Ha meg tudod változtatni az elmédet, megváltoztathatod az életedet.”

Visszatértél a valóságba? Érzed, ahogy a szemeid a képernyőn lévő betűket olvassák? Érzed a telefonodat a kezedben? Azon gondolkodsz, hogyan fogod alkalmazni ezeket az információkat az életedben? Nagyszerű! Használod az elmédet, és nem a másik módon. Mostantól tegyél így, mert én mondom neked: „Ez a legerősebb eszköz a földön.”

A cikk eredeti nyelven a dariusforoux.com oldalon jelent meg.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.