Menü

Tölts kevesebb időt a saját fejedben!

Az összes gondolatunk 99%-a haszontalan, mégis befolyásolják, szabályozzák az életünket. Tudok valamit rólad anélkül, hogy ismernélek. Fogadok, hogy RENGETEG időt töltesz a fejedben. Tudod: gondolkodsz, aggódsz, stresszelsz, kiborulsz – hívd, ahogy akarod. Én „gondolatokba merült elmének” hívom. De milyen gondolatok ezek?

Ahogy William James mondja: Az emberek nagytöbbsége azt gondolja, hogy gondolkodik, miközben csak átrendezik az előítéleteiket.” Egész életemben a gyakorlati dolgok megszállottja voltam. Gyakorlati filozófia, gyakorlati tudás, gyakorlati könyvek, gyakorlati munka és gyakorlati tanácsok.

Az ötlet a pragmatizmusból ered, amely a 19. századi Amerikából eredeztethető filozófiai hagyomány. A filozófia atyjának Charles Sanders Peirce-t tartják, aki a Harvard egy professzora volt. De William James, egy gyakorló orvosból filozófussá lett egyén volt az, aki valóban meghatározta a filozófiát. A következőképpen nyilatkozik a gondolatokról, az aggódásról és a stresszről:

„A stressz elleni legnagyobb fegyver az a képességünk, hogy egy gondolat helyett választhatunk egy másikat.”

A pragmatizmus szerint az elme egy eszköz. Az elmének értünk kell dolgoznia, nem ellenünk. Azok az emberek, akik nem mesterei a saját elméjüknek, nem gondolják, hogy ez lehetséges. Azt mondják: „Nem tudok segíteni ezeken a gondolatokon.” Nos, igenis tudnak, csak elég gyakorlás kell hozzá. Ez egy képesség. Más szavakkal megvan a lehetőséged, hogy eldöntsd, mit gondolsz. Vagy választhatsz, mit ne gondolj. Ez az egyik legfontosabb és leggyakorlatiasabb dolog, amit életed során tanulhatsz. Én mielőtt elsajátítottam ezt a készséget, órákat töltöttem a fejemben. Csak gondolj bele, mennyit gondolkodsz!

- Vajon mit gondol a főnököm?
- Mi történik, ha elszúrom, és elveszítem a munkámat?
- Szeret-e engem?
- Szerintem nem is érdeklem.
- Folyton elbukok.
- Miért ilyen rossz az életem?
- Miért ilyen félelmetes az életem, és a másoké miért nem az?
- Mi lesz, ha rákos leszek?
- Nem érdekel a munkám. Valami baj van velem?
- Semmit sem tudok befejezni. Mi a baj velem?

És a lista csak folytatódik, de ez mind igazi hülyeség! Ez az, amit az emberek mondanak nekem, amikor megkérdezem őket, miért aggódnak. Tudod mit csinálnak veled ezek a gondolatok? Bűntudatot, haragot, szenvedést hoznak. Csak egy kérdésem van számodra: Mi a gondolataid gyakorlati haszna?

Igen? Még mindig várok. Nincs válaszod? Tényleg. A gondolatoknak nincs haszna. Legalábbis a 99%-uknak.

Mely gondolatok hasznosak?

Gondolkodj azon, hogy tudnád megoldani a problémát! A probléma csak egy megválaszolatlan kérdés. Használd az agyad, és gondolkodj a problémák megoldásán! Nagyon sok van belőlük a földön.
Értsd meg a tudást! Ez azt jelenti, hogy próbáld meg magadévá tenni a tudást, és gondolkodj azon, hogyan használhatnád arra, hogy jobbá tedd az életedet, a karrieredet, a munkádat, a kapcsolataidat, stb.

Ennyi. Az összes többi gondolatot ignorálhatod. Ha folyamatosan gondolkodsz, az azért van, mert még nem edzetted meg az elmédet teljesen. Ki kell szállnod a fejedből! Ha nem teszed, egy idő után bele fogsz őrülni! Kivétel nélkül mindenki beleőrülne.

Valószínűleg annyit gondolkodsz, hogy elszalasztod az életet. Észrevetted a napfényt reggel, amikor felébredtél? Vagy az esőcseppeket? Megfigyelted a kávéd illatát? Érezted a gabonapelyhed szerkezetét? Ha a válaszod nem, határozottan ki kell szállnod a fejedből. Hagyj fel az állandó agyalással, és kezdj el érezni! Most valószínűleg azt gondolod: „Hogyan eddzem magamat, hogy abba tudjam hagyni a felesleges gondolatok gyártását?”

Tudatosság. Itt kezdődik minden. Minden alkalommal, amikor a haszontalan gondolatok elkezdenek felhalmozódni a fejedben, legyél ennek tudatában! Csak figyeld az agyadat! Lépj hátrébb, és figyeld meg a sok marhaságot, amin gondolkodsz! Ne ítélkezz! Ne gondold, hogy nem vagy normális! Ha ezt gondolod, ismét hülyeségeken gondolkodsz. Nem, amit csinálni akarsz, az az, hogy a következőket mondod magadnak: „Ó, ez egy aranyos gondolat. Most pedig térjünk vissza a realitás talajára!”

Ahogy William James mondja: „Ha meg tudod változtatni az elmédet, megváltoztathatod az életedet.”

Visszatértél a valóságba? Érzed, ahogy a szemeid a képernyőn lévő betűket olvassák? Érzed a telefonodat a kezedben? Azon gondolkodsz, hogyan fogod alkalmazni ezeket az információkat az életedben? Nagyszerű! Használod az elmédet, és nem a másik módon. Mostantól tegyél így, mert én mondom neked: „Ez a legerősebb eszköz a földön.”

A cikk eredeti nyelven a dariusforoux.com oldalon jelent meg.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.