Világhírű magyar felfedezések története
- Dátum: 2016.11.03., 16:59
- atombomba, C-vitamin, kutatás, magzat, magzatvédő vitamin, szabadalmi jog, szabadalom, tudomány
Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.
Magyar tudósaink élete és felfedezéseik sorsa nem mindig alakult zökkenőmentesen a történelem során. Jellemzően büszkék vagyunk nemzetünk lángelméire, akik rendkívüli jelentőségű felfedezéseket ajándékoztak a világnak, ám a szabadalmaztatás, a versenyszellem vagy a technikai vívmány pusztító képessége sokszor megnehezítette zsenijeink életét. Elég, ha például Szilárd Leó nukleáris láncreakcióval kapcsolatos felismerésére gondolunk: a felfedezés megnyitotta az utat az atombomba előállításához, majd bevetéséhez. Ezt megelőzően a magyar fizikus félelmetes lehetőségnek tartotta felfedezését, ezért Einstein segítségével levelet fogalmaztatott Franklin D. Rooseveltnek, így kerülve el, hogy az atomfegyver pontos előállítási terve a náci Németország kezére kerüljön.
A kortársakkal való versenyfutás nem kímélte meg Szent-Györgyi Albertet sem, aki saját tanítványával, Joseph L. Svirbelyvel került szembe: a C-vitamin szabadalmaztatásakor mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy ellopta az ötletét. A szabadalmi jog végül a kísérleti adatok birtokában Szent-Györgyihez került. Felfedezéséhez az alábbi történet köthető: a tudós felesége a vacsorához paprikasalátát készített, amit Szent-Györgyi nem akart megenni, ezért kutatásra hivatkozva magával vitte a laboratóriumba. Nagy meglepetés érte, amikor kiderült, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és sokkal könnyebb volt kinyerni belőle, mint a korábban próbált citrusokból és káposztából.
Vita folyt arról, hogy kinek a találmánya a C-vitamin
Ahogy történelmünket, úgy napjainkat is erősen meghatározzák az informatikai, fizikai vagy éppen az egészségügyi vívmányok. Ennek egyik példája Czeizel Endre életműve. Az általa kutatott magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére az 1990-es években elterjedt, folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények népszerűsége és fontossága azóta is töretlen. Kínában például a várandós nőknek kötelező a folsavat is tartalmazó pirula szedése, az USA-ban pedig a lisztet dúsítják a folsavval, amelynek népegészségügyi hasznát már kimutatták a szakemberek. Jelenleg a világon több mint 30 000 újszülött esetében előzhető meg a koponyahiány vagy a nyitott gerinc rendellenesség kialakulása, de az Egészségügyi Világszervezet feljegyzése szerint, amennyiben a világon minden családot tervezőnél alkalmazható lenne a magzatvédő vitamin, évente mintegy 1,8 millió újszülöttnél lenne elkerülhető a sorsukat megpecsételő magzati rendellenesség. A professzor munkássága már a múltban is összefonódott az Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ nevével, amely 2016 áprilisa óta Czeizel Intézet néven folytatja tevékenységét a genetikus szakmai iránymutatásának megfelelően.
Czeizel találmánya 1,8 millió újszülőttet menthet meg
A legtöbb feltalálóra általánosságban jellemző, hogy életük minden percét a további kutatásra, fejlődésre szánták. A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János 1839-ben szabadalmaztatta ötletét, és a találmány eladásából befolyt összegből fedezte berlini egyetemi, később hoffenheimi akadémiai tanulmányait. Szűk tíz évvel később pedig az 1848-49-es szabadságharcban volt jelentős szerepe: Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.
Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?
Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.
Alfa-nők
Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.
Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?
Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.
A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?
Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.
A túlzási torzítás: amikor a valóság eltörpül az érzékelés mellett
Képzeljük el, hogy valaki belép egy terembe, elbotlik a küszöbben, és azonnal úgy érzi, mindenki őt nézi, rajta nevet, és ez a bénázás örökre megmarad mások fejében. Holott valójában senki sem figyelt oda, vagy ha mégis, akkor két perc múlva már el is felejtette. Ez a téves önészlelés, egy finom, de annál alattomosabb pszichológiai jelenség. A legtöbbünk fejében egy állandó ideális kép fut, amelyben a saját szerepünket felnagyítva látjuk, és hibáinkat gyakran túlméretezzük.