Menü

Zsibbadás: az idegeink panaszt jeleznek!

Sokszor nem is tulajdonítunk neki jelentőséget, ha zsibbad valamelyik végtagunk, pedig a visszatérő bizsergető érzés az ortopéd szakorvos szerint súlyos neurológiai vagy mozgásszervi betegséget is jelezhet. Csak alapos vizsgálattal lehet kideríteni, mi a kiváltó ok és ennek ismeretében megtalálni rá a gyógymódot.

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor tartós mozdulatlanság miatt bizsergető érzés alakul ki valamely testrészünkben, ám megrázva a végtagunkat, a vérkeringés visszatérésével a zsibbadás is elmúlik rövid időn belül. Ha azonban ez az érzés gyakran visszatér, kialakulásának látszólag nincs oka és sokáig tart, míg elmúlik, mindenképp érdemes orvost felkeresni. Leggyakrabban ugyanis a perifériás idegek, vagy a központi idegrendszer működési zavara állhat a háttérben.

„Sokszor alapbetegségek kísérőjelensége a bizsergető érzés, például cukorbetegség, anyagcserezavar, rosszindulatú daganatos, vagy akár pajzsmirigy betegség is állhat a háttérben. Ha a zsibbadás sokáig tart, vagy olyan helyen jelentkezik, mint az arc, felső végtagok, vagy váratlanul jelentkezik, esetleg más tünettel, mint gyengeséggel, izomtónus vesztéssel jár, azonnal forduljunk orvoshoz!” - mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.

A zsibbadást indokolhatja kéztőalagút-szindróma, porckorongsérv, idegbecsípődéssel járó mozgásszervi betegség (például neuropáthia, amely esetében az ideg működésében az ideg anyagcsere zavara áll fenn), fertőzés (például övsömör, herpesz), bakteriális fertőzés (pl. Lyme-kór), gyógyszer mellékhatása, vitaminhiány, súlyosabb neurológiai panasz, keringészavar, daganatos megbetegedés, sclerosis multiplex, vagy Parkinson-kór is.

„Porckorongsérv esetében több tünet is megjelenhet a zsibbadás mellett. Fájdalom, izomerő elgyengülése a kézujjakban, a végtagokban, súlyosabb esetben pedig, ha az idegek is károsodnak, bénulás, illetve széklet- és vizelettartási probléma léphet fel. Ebben az esetben már csak a műtét segíthet. Ha még nem ennyire előrehaladott a porckorongok kopása, mozgásterápia, gyógytorna, gerincstabilizáló tréning, illetve manuálterápia lehet a megoldás, kiegészítésként pedig fizikoterápiát szoktam javasolni” – tette hozzá a szakorvos.

A kézbetegségek közül az egyik leggyakoribb az alagút szindróma, a szakorvos azonban hozzáteszi, a panasz bárhol kialakulhat, ahol idegek futnak a szervezetben. A csuklótáji alagút szindróma esetében a hüvelyk-, a mutató-, a középső- és a gyűrűs ujj középső ujj felé erős része zsibbad, később viszont már a hüvelykujj az az izma is elgyengül, amely a tenyér felé fordítja. Ezzel szemben a betegség a könyöktáji alagút szindróma esetében a kisujj és a gyűrűsujj kisujj felé eső részét, valamint a kéz úgynevezett pici izmait érinti. A tünetek mindkettő esetén ugyanazok: kezdetben éjszaka, tipikusan hajnali három óra felé arra ébredünk, zsibbad a kezünk, mintha elfeküdtük volna. Később azonban már egész napossá válhatnak a panaszok, súlyos esetben nehezen visszafordítható a folyamat.

Azt, hogy a panaszok hátterében mi áll, perifériás idegvezetési sebességméréssel lehet diagnosztizálni (ENG- és EMG vizsgálat), illetve MR-rel, vagy CT-vel. Ezek részlet gazdagon tudják megmutatni az esetleges rendellenességeket. Ha már a kiváltó ok ismert, akkor lehet megtalálni a megfelelő gyógymódot. Az ortopéd szakorvos szerint a zsibbadás az érző idegek vészjelzése, így semmiképp se vegyünk félvállról ezt a panaszt!

Mi a megoldás, ha…

- kéztőalagút-szindróma áll a háttérben: fizioterápia és gyógytorna, végső esetben műtét lehet a megoldás.
- porckorongsérv okozza a zsibbadást: kezdetben a konzervatív, vagyis gyógyszeres kezelés és gyógytorna javasolt, ha társtünetek is jelentkeznek, pl. bénulás, vizelettartási zavarok, azonnal operáció szükséges.
- vitaminpótlás is megoldás lehet egyes esetekben (B1, B6, B12).

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

Amikor a test „szól”: a csuklás okai és megszüntetésének lehetőségei

A csuklás szinte minden ember számára ismerős jelenség. Többnyire váratlanul jelentkezik, rövid ideig tart, majd magától megszűnik, ezért a legtöbben egyszerű, hétköznapi kellemetlenségként tekintenek rá. De mi zajlik valójában a szervezetben, amikor csuklunk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle?

Miért őszül meg az ember haja?

Az ősz haj az öregedés egyik legismertebb jele, és annak, hogy őszülünk, megvannak az okai.