Menü

A nassolás és ami a háttérben van...

Délután három óra. Hozzám órát lehet igazítani. Délután három magasságában rám tör az a bizonyos „valamit nasizni kell” érzés. Pedig a nassolás, akárhogy is nézem, mindig üres kalóriákról szól. Akkor sem feltétlen hasznos, ha egészséges élelmiszereket, magokat vagy diétás süteményeket, cukormentes csokikat bontogatunk egymás után és próbáljuk betölteni azt a bizonyos űrt, ami miatt a rágcsálnivalókhoz nyúlunk. Mert éhesek nem vagyunk, az biztos, hiszen akkor főtt ételt kívánnánk, tápláló fogásokat, húst vagy zöldséget, halat meg tojást, nem pedig sósat az édessel és utána fordítva.

A szakemberek szerint a sóvárgások egyik oka mindig pszichés eredetű, a másik a tápanyag-, vagy ásványianyag-hiány. Érdemes utánaolvasni és kipróbálni fahéj, króm vagy magnézium tablettákat, törekedni kell az elegendő lassú felszívódású szénhidrátok fogyasztására, magas glikémiás indexű ételek kerülésére.

Nagyon érdekes kutakodni kicsit, hogy mely vágyakozás, mit jelez. A csokoládé iránti sóvárgás a magnézium hiányára utal. A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, több mint 300 anyagcsere funkcióhoz szükséges. A lisztes termékek, tészták kívánása króm-hiányra vezethető vissza. A króm szabályozza az vércukorszintünket. A sajtra való vágyódás az Omega-3 zsírsav kiegyensúlyozatlanságát mutatja. Ha folyton üdítőitalokat innánk, akkor lehet, hogy kalciumra van szüksége a szervezetünknek, miközben kávé vagy tea túlzott fogyasztása kén, foszfor hiányát jelezheti. Az étvágytalanságra a B vitamin hiánya lehet a válasz, a stressz evésre pedig különböző relaxációs technikák alkalmazása, sportolás jelenthet megoldást.

Túl szigorú fogyókúra után nem csoda, ha a szervezet tápanyaghiányban, illetve energiahiányban szenved, és ezért jelentkezhetnek falásrohamok. Nem változatos, nem megfelelő étrend esetén ugyanez bekövetkezhet, vagy fáradtak, ingerlékenyek leszünk. A kevés alvás vagy a túledzés szintén előidézhet falási kényszereket.

A fáradtság, a bőrszárazság, az alacsony vérnyomás, a hajhullás, a hízás és az indokolatlan falási rohamok mögött a pajzsmirigy alulműködése is állhat, érdemes kivizsgáltatni!

Megfelelő vitaminok, étrendkiegészítők és ásványi anyagok és rostok bevitele, tudatosan felépített étrend, jól kiszámolt szénhidrát-fehérje-zsír fogyasztása, rendszeres sportolás, elegendő alvás, folyadékbevitel és relaxációs technikák alkalmazása segíthet abban, hogy valóban csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk és elkerüljük a felesleges nassolást, falásrohamokat és az ezzel járó pluszkilókat, esetleg bűntudatot, kellemetlen hasi diszkomfortérzetet.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.