Melegítő hatású ételek: miért esik jól télen a töltött káposzta?

Rövid nappalok, hideg szél, karácsonyi díszek, és hó vagy eső... Kijelenthetjük, hogy itt a tél. Mikor máskor vágynánk meleg és belülről is átmelegítő ételekre, mint most? Lássuk, mi az, ami tovább tart melegen, mint egy forró tea. És nem pulóver, nem kabát :)

A taoista filozófia szerint ahhoz, hogy a világban mozgás legyen, két ellentétes pólusú, de egymást kiegészítő erőnek kell kölcsönhatásban lennie egymással. Ez a jin és a jang. A jin és jang energiák együttesét a természetben jelenlévő ellentétpárok, pl. hideg-meleg, száraz-nedves, lent-fent, sötét-világos, stb. alkotják. A táplálékokat is felosztják jin és jang típusú élelmiszerekre. Étkezésben is az egyensúlyra kell törekedni, jin és jang természetű élelmiszereket egyaránt fogyasztani ahhoz, hogy egészségesek legyünk.

A különböző táplálékcsoportokat, és testünkbe kerülő más anyagokat egy koordinátarendszerbe helyezve az találjuk, hogy a legszélsőségesebben jang étel a só, majd a vörös húsok, marhahús, sertéshús és a zsírok, olajok következnek. Az ábrán jól látható, hogy a jin oldalon a zöldségek, gyümölcsök, az édes ízek (cukor, méz), az élvezeti szerek (kávé, alkohol, üdítő), vegyszerek, mesterséges anyagok, tartósítószerek, sugárzás állnak.

(Kövesdi Natália: Nagyi és Nati szakácskönyve a magyar makrobiotika kézikönyve Totem Plus kiadó 18. oldal)

Ha az egyik oldalról többet eszik valaki, kibillentve ezzel a mérleget, akkor az egyensúlyhoz a másik oldalról kell fogyasztania. Ezt a testünk diktálja is nekünk. Nem véletlen, hogy a húsos, zsírosabb fogások után jólesik a desszert, vagy egy pohár bor. Ez magyarázza a kontroll nélküli ”egy sós süti, egy édes, egy sós...” folyamatos evésbe átcsapó délutáni nassolásokat. Érdekesség, hogy a hirosimai atomrobbantás után néhány halálos sugárdózist kapó ember nem halt meg. Róluk később kiderült, hogy ők azok, akik a makrobiotika (jin jang elv étkezésre húzott rendszere) szerint éltek, ezért a szélsőségesen jin hatású sugárzás után sós lepedőkbe burkolóztak és erősen jang ételeket fogyasztottak. Valószínűleg így sikerült energetikailag semlegesíteniük a sugárzást, és ezért maradhattak életben.

De hogy jön ez a télhez és a töltött káposztához? A jin-jang szemlélet a külső energiákat is figyelembe veszi. A téli hideg jin energiákat ad. Ételeinkbe a tűz energiáit kell bevinnünk, hogy a kinti hideg jin hatásokat ellensúlyozhassuk. Ezért télen a makrobiotika, az öt elemtan szerinti étkezés nem ajánlja a nyers ételeket, a hideg salátákat, a gyümölcsöket is sütni ajánlja. Ha jól belegondolunk, nekünk is jobban esik ilyenkor a sült alma, mint a harsogó, ropogós, de hideg friss gyümölcs. Az egyébként jin ételek, italok jang (meleg, melegítő) irányba tolását így tudjuk elérni.

Jang karakterű minden, ami csípős, erős, pl. alapanyagok közül a hagymafélék, retek, fűszerek közül a paprikák, gyömbér, bors. S van pár fűszer, ami ugyan nem csípős, mégis melegítő hatású, mint a fahéj és a szegfűszeg. Láthattuk, hogy a legerősebb jang hatása a sónak van, tehát az ízek közül nem csak a csípős, de a sós is kiváló összhangban van a hideg évszakkal. Ahogy a külső hőmérséklet csökken, egyre gazdagabban fűszerezhetünk, hosszabb ideig párolhatunk, több húsfélét fogyaszthatunk, főzéshez is több zsiradékot használhatunk. Általában kevesebb nyers gyümölcsöt eszünk, azok aszalt vagy főtt formában kerülnek inkább az asztalra. A téli hidegben fontos, hogy meleg ételeket vegyünk magunkhoz. A tél gyümölcseit, zöldségeit jó sütni-főzni. A sült alma, sült gesztenye, sült tök kinek ne lenne ismerős! A hagyományos karácsonyi ételeink mind tele vannak melegítő hatású alapanyagokkal, fűszerekkel.

A magyaros ételek túlnyomó részt melegítő hatásúk, hisz már a pörköltalapban a hagyma, a paprika is a jang karakterű élelmiszerek csoportjához tartoznak, de szinte mindig párosítjuk valamilyen állati fehérjével is, illetve sózzuk is, a zöldség részt pedig hosszan főzzük (pl. egy töltött káposzta esetében a káposztát). Mondtam, hogy eljutunk a töltött káposztáig! A többi klasszikus étel is mind jó fűtő hatású. A halászlé pörköltalapon indul, a benne lévő hal (lévén állati fehérje, sőt húsféle) jang energiákat hordoz. Nem beszélve arról, hogy sokszor esszük csípősen, ami közismerten izzasztó hatású. A desszertként kínált sütemények fűszerei (fahéj, gyömbér, szegfűszeg), illetve a töltelékekben található olajos magvak, a mák, dió, gesztenye mind-mind melegítő hatásúak. Növényi eredetűek, ezért talán a „legjangabb” jin élelmiszerek megnevezés illene rájuk. A jin és jang energiákat nagyjából kiegyensúlyozottan hordozó gabonafélék közül a zab és a hajdina, valamint a kevésbé elterjedt quinoa az, ami inkább jang karakterű, mint jin, tehát ha gabonát ennénk köretként, télen elsősorban ezek közül válasszunk. Ezek alapvetően gluténmentesek is, ám a feldolgozás, szállítás során szennyeződhetnek gluténnal, ezért a gluténmentesen étkezők mindig ellenőrizzék a csomagoláson a feliratokat is.