Menü

Tippek a szellemi frissesség fenntartásához

Napjainkban agyunk nagyobb igénybevételnek van kitéve, mint korábban. Egyre több a minket körülvevő információ, és ezt a megnövekedett információhalmazt felgyorsult világunkban egyre rövidebb idő alatt kell feldolgoznunk. Pedig az agy felépítése, az idegsejtek átlagos száma, ugyanannyi, mint mikor 15 évesen kiváló király vált valakiből. Nem csoda hát, ha időről időre, mind úgy érezzük, mintha kilúgozták volna az agyunkat. Az emberi agy ugyanakkor meglepő képességekkel rendelkezik, mondhatnánk, hogy szinte kimeríthetetlen. Hiszen azzal együtt, hogy mozgásunkat, szerveink működését koordinálja, évekre visszamenően őriz emlékeket, illetve megannyi friss információt tárol, felhasználva ehhez mindössze 1%-át teljes térfogatának.

Vannak olyan technikák, amik segítenek, hogy az idegsejtek közti kommunikáció és ez által a gondolkodásunk is elég gyors legyen.

A koncentráció fejlesztéséhez időről időre keressünk egy szótalálós játékot. Amikor egy négyzetben lévő betűhalmazban kell megtalálnunk az értelmes szavakat. Ha ilyet nem találunk, kérjünk meg valakit, hogy egy pár mondatos szöveget írjon le nyomtatott nagybetűkkel visszafelé, amit olvassunk ki minél gyorsabban. Már heti 2-3 ilyen játékos gyakorlat segít abban, hogy mikor szükséges, akkor összpontosítani tudjunk. Észre fogjuk venni, hogy már a második héten könnyebben olvassuk fel a fordított mondatokat, jobban tudunk koncentrálni. A gondolkodás gyorsításához használjuk azt az apró gyakorlatot, mikor adott kezdőbetűvel kell szavakat, majd szűkítve a lehetőségeket, pl. állatokat felsorolni. A mellettünk elhaladó autók rendszámának betűit használjuk a gyakorlathoz. Pl.: elmegy egy DJM rendszámú, akkor villámgyorsan találnunk kell egy D-vel, J-vel és egy M-mel kezdődő szót. Később, ha ez már gyorsan megy, váltsunk, keressünk tárgyat vagy állatot!

A gondolkodás akkor a leghatékonyabb, ha a két agyfélteke együttműködik. Összehangolt munkájuk különböző koordinációs gyakorlatokkal fejleszthető, de a rendszeres testmozgás már önmagában is segíti az agyféltekék összehangolt munkáját. A legegyszerűbb koordinációs gyakorlat, amit székünkből felállva időről időre érdemes munka közben is elvégeznünk az a keresztirányú mozdulatsor. Amikor a jobb könyököt összeérintjük a bal térdünkkel és fordítva. Az ellentétes oldali végtagok mozgatásához mindkét agyfélteke munkája szükséges (a jobb oldalt a bal agyfélteke, a bal oldalt a jobb agyfélteke mozgatja) az összeérintés pontosságához pedig a két agyfélteke közti kommunikáció szükséges. Talán neked is ismerős gyerekkorodból az a gyakorlat, mikor jobb kézzel a fejtetőt kell ütögetni, miközben a ballal a hason körözni. Ez is a két agyfélteke kiváló kommunikációja esetén valósítható csak meg. Gyakorlással fejleszthető. Nem csak ezt az egyébként feleslegesnek tűnő mozdulatsort fogjuk tudni jobban kivitelezni, de a keresztező idegpályák gyakoribb „használata” miatt az egész gondolkodásunk lesz kiegyensúlyozottabb. Próbáljunk bal kezünkkel dolgozni, hogy a jobb agyféltekénket is megmozgassuk! Például fésülködjünk vagy mossunk fogat bal kézzel (bal kezesek jobb kézzel).

A szellemi fáradtság esetén használjuk a kéz erre a problémára kifejlesztett jógagyakorlatait, az ún. ujj-mudrákat. A buddhista felfogás szerint a mudrák gyakorlása elősegíti az isteni princípiummal folytatott kommunikációt, a hinduizmus azonban egészségügyi céllal is alkalmazza őket. Létezik lazító, keringésjavító, fejfájás elleni, élénkítő, stb. mudra is. A szellemi frissesség fenntartásához helyezd a jobb hüvelykujjad a bal hüvelykujjad és mutatóujjad közé, ott ahol a csontok találkoznak, majd néhány másodpercig nyomd a „sarkot”. Bár ez egy mudra és a tibeti gyógyítók használták, érdekes megjegyezni, hogy ez a pont a hagyományos kínai orvoslásbanis használt akupunktúrás pont, mégpedig a fej mesterpontja.

Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a táplálkozásról. Összességében az az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás jól támogatja az agy optimális tápanyagellátását. Tartós szellemi igénybevétel esetén agyunk további támogatásra szorulhat. Különösen jó hatásúak lehetnek ilyenkor a diófélék és az olajos magvak (tökmag, dió, mandula, mogyoró, kesudió… stb.), ugyanis mind a bennük lévő E-vitamin, mind az Omega-3 zsírsavtartalmuk hozzájárul a jobb kognitív funkcióhoz. Lehet, hogy vizsgára készülve nem csak idegességedben, kéz lefoglalási szándékkal nassolgatod ezeket, hanem, mert erre volt szükséged? Ezek jó élettani hatású és egészséges nasik, de magas zsírtartalmuk miatt nagyobb mennyiségben hizlalnak. Napi egy szűk maréknyit szoktunk ajánlani az egészséges táplálkozás részeként. Egy megterhelő megbeszélés, vizsga előtt vagy után, ideális lehet egy alma 15-20gramm olajos maggal kombinálva. A gyümölcscukor (amit vizsgára szőlőcukor pasztillában is be szoktunk vinni) és az omega zsírsavak kombinációja kiválóan regenerálja az agyműködést. Nem véletlen a diákcsemege elnevezés az olajos magvak és aszalt gyümölcsök keverékére. Nagyon jó hatású a banán is, ami szintén magas szénhidráttartalmával közvetlen agyi táplálék. Ezen kívül a banánban szerotonin is van, ami az idegsejtek közti egyik ingerületátvivő anyag, így a magvakhoz hasonlóan két okból is jó szolgálatot tesz a gondolkodásunknak. Ne feledkezzünk meg a napi minimum 2 liter folyadék elfogyasztásáról sem. A folyadékhiány miatt sűrűbb vér nem áramlik olyan gyorsan, így ennek hiányában agyunk vérellátása sem olyan kielégítő és tehetünk bármit, akkor is fáradtak leszünk.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.

Rumináció - rágódás a mindennapokban

Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.