Menü

5 férfitípus, akiket jobb elkerülni a társkereső oldalakon!

Itt a tavasz, olykor már egészen jó idő van. Süt a nap, csicseregnek a madarak. A vérünk is kezd végre felpezsdülni. Itt a megújulás időszaka, nemsokára minden virágba borul. Eljön az új szerelmek ideje is. A netes társkeresőkön is egyre nő a regisztráltak száma. Nézzünk is öt férfitípust, akiket érdemes…hát, igen….. elkerülni…

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire szerencsések azok, akik már megtalálták a párjukat. (Persze csak akkor, ha nem azért vannak még vele, mert már úgy megszokták. Esetleg, mert úgyse találok jobbat, szóval örülök, hogy ő van nekem! ) Szinglik mindig voltak, és lesznek is. Remélhetőleg persze, csak átmenetileg.

Manapság, ha randevúzni szeretnénk és új ismeretségeket kötni, akkor regisztrálunk egy társkeresőn. Hiszen mindent online intézünk: bankolunk, csekkeket fizetünk be és találkát egyeztetünk! Ez mostanság már nem ciki, inkább időmenedzsment szempontjából kifizetődő.Viszont egyrészt érdemes jó adatlapot készíteni, ami valójában minket tükröz, ahogy azt korábban tanácsoltuk cikkünkben , másrészt fontos, hogy olyanokkal ismerkedjünk, akikkel érdemes.

Hogy kikkel érdemes? Akik hasonló stílust képviselnek, mint mi. Vagyis nagyjából azonos az értékrendünk, van közös érdeklődésünk, és természetesen közös: a szimpátia érzése is. Vagyis úgy kell, tűnjön számunkra, hogy van mire építkezni a későbbiekben. Egy atomkutató nem biztos, hogy jól érezné magát Zsu-val, a dögös plasztik cicával, akinek a társalgási témája kimerül a legtutibb szempillaspirál istenítésében.

Az egyik első kapcsolatfelvételi forma: a levél. Vannak remek levelek és vannak olyanok, amik (finoman fogalmazva) nem azok. Nézzünk pár valós példát arra, amikor a levél nem sikerül túl jól! (A leveleket nem korrektúráztam, rontaná az élvezhetőségüket! Azonban az íróikra utaló egyedi jellegzetességektől megfosztottam őket. )

A perverz

Nem ismerkedni szeretne, csak közönséget, vagy egy új szexuális élményt. Valami extrémet. Mindegy kivel, éppen te is jó lehetsz neki!

"Tárgy: Különlegesség

Szia!

Először is Bocsánat , hogy kép nélkül írok neked.
Csoda Csöpinek hívnak, 182 cm magas, 31 éves, vagyok szőkésbarna, barna szemű, sportos testalkatom van. fél éve vagyok szingli.
Ha nem ilyen levélre számítottál akkor tényleg bocsáss meg , nem akartalak ezzel megbántani,csak Őszinte vagyok.
Van egy amolyan régi "titkos" vágyam amit sajnos az exemmel nem tudtam kipróbálni, mert elég konzervatív volt e téren. Ez pedig az,hogy egy hölgy nézzen miközben magamhoz nyúlok.
Nagyon izgatna a dolog és tökre szeretném kipróbálni,hogy milyen lehet így.
Természetesen küldök képet és ha úgy érzed,hogy szimpatikus vagyok akkor ismerkedjünk és majd látjuk ,hogy alakul.
Itt az oldalon fent van az email címem és skype nevem is. Ha gondolod vegyél fel vagy írj és tudunk ismerkedni.

Köszönöm, h végig olvastad...!

Várom válaszod!
Szia,Csöpi"

A lényegre törő

Szeretne ismerkedni veled, nagyon. Olyan nagyon, hogy beéri egy igennel, vagy nemmel. Sokat nem tudsz meg róla, de a lényeg benne van!

"Tárgy: nincs

Szia van kedved ismerkedni??"

A tudálékos okostojás

Legnagyobb bánatomra, őszintén be kell vallanom, hogy én is ilyen voltam fiatalabb éveimben. Szerencsére azóta már kinőttem belőle, hogy másoknál jobban tudjam, hogy mi a jó nekik, és megmondjam, hogyan is kéne élniük. Különösen izgalmas a levélben a társkereső oldalak és a címzett lealacsonyítása, és a felelősség áthárítása.

"Tárgy: A lánynak, aki nem tudja, hogyan is kell ismerkedni!

Üdvözlet

A képed jónak tűnik, de a bemutatkozód elég hiányosra sikerült, így nem lehet rólad túl sok mindent leszűrni.
Amúgy az igazat megvallva nem vagyok híve a netes társkeresőknek, mert rákényszeríti az embereket, hogy pár kép, meg jó esetben egy kis leírás alapján alkossunk kettő másodperc alatt véleményt a másikról, (egyik ismerősöm említette ezt az oldalt és az ő tanácsára regisztráltam fel).

rólam:
Most egy hosszabb kapcsolaton vagyok túl, úgy vagyok vele, hogy az életnek ezen területét is ki kell próbálni. Elöljáróban ennyi. Neked mi a "történeted"?

Várom a válaszod!"

A motivációs tréner

Ismét nem lehetett semmit megtudni a levélíróról, csak annyit, hogy meg is felelhetek neki. Micsoda finom bók!

"Tárgy: Szio

egész csinos vagy J"

A támogató

Tudja mit akar, és nem fél megfizetni az árát!

"Tárgy: -

Szia
Béla vagyok
Szeretnék veled ismerkedni
Őszinte leszek barátias laza kapcsolatra keresek bnőt akit ha elfogadja akár anyagilag is támogatnék
Kérj képet ha nyitott vagy a dologra és irj"

Ezek a levelek nagyon jól példázzák, hogy milyen, amikor valaki nem azért regisztrál egy társkeresőre, hogy párra leljen. De ne adjuk fel, mert vannak olyanok is, akik komolyan veszik! Amíg rátalálunk, addig pedig nevessünk egy jót!

Tippek társkereső profil létrehozásához

A társkereső profil fontos kiindulópont, ami képet ad arról, hogy milyen kapcsolatot keresünk, kik vagyunk, és milyen pár mellett képzeljük el a jövőnket.

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?

Az ősz egy elég éles váltást hozhat az életünkbe egy kellemes nyári kikapcsolódás után, amit sokszor a párkapcsolatok is megsínylenek. Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, amikor a környezetében, vagy akár a saját maga bőrén elkezdi tapasztalni, hogy a rossz idő kezdetével a konfliktusok száma is megnövekszik.

Ő az enyém! Az enyém, érted! – Avagy féltékenynek lenni

Miért vagyunk féltékenyek? Irigyek vagyunk és védjük a barátainkat, a családtagjainkat, a szerelmünket is. Egyes érzelmeket, bármennyire emberiek is, nehéz szeretni vagy akár csak elfogadni. Nem pusztán azért, mert rémes őket megélni: hiszen a haragot, a gyászt, a bűntudatot valahogy mégiscsak képesek vagyunk elfogadni, mint az emberi élet velejáróit. A féltékenység viszont – hasonlóan az irigységhez – olyasvalami, amitől sokunk legszívesebben örökre megszabadulna. Ezek az érzelmek énünknek egy sötét, kicsinyes, birtokló és kontrolláló oldalával szembesítenek, amelytől joggal félünk.

Félni az elköteleződéstől

Manapság egyre elfogadottabb szinglinek lenni, egyedül élni akár a 30-as években is, kitolni a házasság, az összeköltözés idejét. Amikor pedig ennek a miértjét firtatjuk, kitérő válaszokat, megideologizált elméleteket kaphatunk, mint például, hogy a „férfi nem akar egész életében együtt élni valakivel”, vagy, hogy így „nem kell senkihez alkalmazkodni, ma már nem ez az élet rendje”. Vajon az általános jellegű magyarázatok mögött milyen tényleges okok húzódhatnak a háttérben?