Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
- Dátum: 2025.12.29., 20:05
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- alacsony önértékelés, egészséges kapcsolatok, érzelmi függőség, határhúzás, megfelelési kényszer, önismeret, párkapcsolati függőség, társfüggő ember, társfüggőség, társfüggőség jelei
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét. Ilyenkor a kapcsolat fenntartása válik elsődlegessé, sokszor az önazonosság, az egészséges határok és a személyes jóllét rovására. A társfüggőség nem betegség, hanem tanult viselkedési minta, amely jellemzően hosszabb idő alatt alakul ki.
A társfüggő ember gyakran úgy érzi, csak akkor értékes, ha szükség van rá. Erős késztetést érez arra, hogy segítsen, megmentsen, támogasson másokat, még akkor is, ha ez számára kimerítő vagy káros. Sok esetben olyan párkapcsolatokban marad benne, amelyek érzelmileg egyoldalúak, bántalmazók vagy kielégítetlenek, mégsem képes kilépni belőlük a magánytól vagy az elutasítástól való félelem miatt.
A társfüggőség jelei sokfélék lehetnek. Ide tartozik az állandó megfelelési kényszer, a konfliktuskerülés, az önfeláldozás túlzott mértéke, valamint az, hogy az érintett mások hangulatáért és problémáiért is felelősséget érez. Gyakori az alacsony önértékelés, a bűntudat, ha saját igényeit helyezi előtérbe, és az a hit, hogy szeretetet csak teljesítmény vagy alkalmazkodás árán lehet kapni.
Bizonyos személyiségtípusoknál nagyobb eséllyel alakul ki társfüggőség. Jellemzően empatikus, érzékeny, gondoskodó emberekről van szó, akik már gyermekkorukban megtanulták, hogy az elfogadás feltételekhez kötött.
Gyakran nőnek fel érzelmileg elérhetetlen, kiszámíthatatlan vagy problémákkal küzdő szülők mellett, ahol a túléléshez alkalmazkodásra és mások igényeinek figyelésére volt szükség. Fontos hangsúlyozni, hogy a társfüggőség nem egyenlő a szeretettel vagy az elköteleződéssel. Az egészséges kapcsolatokban a felek képesek megőrizni önállóságukat, miközben támogatják egymást.
A társfüggő dinamika ezzel szemben felborítja az egyensúlyt: az egyik fél folyamatosan ad, a másik pedig elfogad vagy kontrollál.
A felismerés az első lépés a változás felé. A társfüggőség oldása önismereti munkát, határhúzást és gyakran szakember segítségét igényli. A cél nem a kapcsolatok feladása, hanem az, hogy az egyén megtanulja: saját szükségletei ugyanolyan fontosak, mint másokéi.
Az egészséges kötődés alapja az önmagunkkal való kapcsolat rendezése.
Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?
Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hogyan küzdjünk a téli szorongás és depresszió ellen?
A hideg, rövid nappalok és a kevés természetes fény sok embert érintő problémát, a téli szorongást vagy depressziót okozhatnak. Bár a jelenség gyakran enyhébb formában jelentkezik, hosszabb távon jelentősen ronthatja az életminőséget.