Érdekességek a csokoládéról

Az aztékok és a maják számára is fontos jelentőséggel bírt a csokoládé. Jóval azelőtt, hogy az európaiak felfedezték volna - a ma már- közkedvelt édességet. Az aztékok ledarálták és megpörkölték a kakaóbabot, vízzel habosra rázták, és így fogyasztották el az alapjaiban keserű italt, melyet „xocolātl” neveztek. Később, hasonló kifejezés került a világ többi országának nyelvébe is, így a magyarba is.

A maják hasonlóan - egy időben az aztékokkal- fizetőeszközként használták a kakaóbabot. A „cacau” szó eredetileg egy ige, nem mást jelent, mint „vinni, cserélni, vásárolni”. Mivel a kakaóbab termesztése korlátozott volt, így értékéből nem veszített, míg az arany igen!

Legelőször mexikói spanyol apácák ízesítették, az akkor még keserű italt, többek közt szerecsendióval, fahéjjal és cukorral.

Sajnos, igenis lehet csokoládé-mérgezést kapni a túlzott fogyasztástól. Erőteljes serkentőszert tartalmaz, mely túladagolva szívelégtelenségeket, görcsöket, akut vesekárosodást és kiszáradást okozhat.

A csokis sütit 1930-ban fedezte fel egy amerikai nő, aki kifogyott a sütéshez használt csokiból, miközben épp desszertet készített a családjának. Ezért, a Nestlé egyik otthon talált csokijából tört darabokat, és úgy vélte, az is ugyanúgy elolvad majd a tésztában, mint a sütéshez használt. Nem így lett, a darabok megmaradtak, a családnak viszont nagyon tetszett az újdonság, így az asszony benyújtotta ötletét a Nestlé felé, akik megvették tőle a szabadalmat. A gyár pedig, egy életen át tartó készlettel ajándékozta meg őt.

Az M&M’s csoki gyártása is érdekes helyzethez köthető. 1941-ben készítették, azzal a céllal, hogy a háborúban harcoló katonák úgy is fogyaszthassák az édességet, hogy közben az nem olvad meg a zsebükben, vagy a kezükben. A cukorkaszerű édesség sikeressége már 77 éve töretlen.

Egy kocka étcsokoládé napi fogyasztása, egyharmadával csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a csokoládé iránti sóvárgást nem lehet más édességgel helyettesíteni. Pedig azért gyakran megpróbáljuk, nem?

Azt hihetnénk, hogy a világ legnagyobb csokoládé-eladója valamelyik híres üzlet lehet. Ezzel szemben áll a tény, hogy a brüsszeli repülőtér az. Évente majdnem 800 tonna csokoládét adnak el. Nos, a belga csokinak biztosan nincsen párja.

Annyi Toblerone-t adnak el évente, hogy ha azokat egymás mellé helyzenénk, az így kapott lánc másfélszer megkerülné a Földet az egyenlítő mentén.

A fehér csoki nem igazi csokoládé, hiszen nem tartalmaz kakaót, csak kakaóvajat.

A világ csokoládé-fogyasztásának csaknem felét Európa fogyasztja, 40%-át pedig Amerika. A többi kontinens osztozik azon a kevéske 10%-on, ami döbbenetes mutató. Európában is leginkább a németek, svájciak és a britek eszik a legtöbbet.

Egy utolsó szomorú adat, a végére: a szárazabb időjárás és a globális felmelegedés miatt 2050 elejére a kakaóültetvények eltűnhetnek a Földről. Az már csak 32 év!

Szóval csak óvatosan a csokoládéfogyasztás mértékével, legközelebbi fogyasztáskor viszont már tudni fogjuk, kiknek is köszönhetjük az elterjedt édességet.