A hercegnő és a béka, akiből nem lesz királyfi…. vagy?

Az egyszemélyes háztartások száma 1970 óta majdnem háromszorosára emelkedett, derül ki a 2011-es KSH statisztikából. Több, mint 1 millió 300 ezer magyar él magányosan.

Tíz év alatt 26,2%-ról 32,1 %-ra emelkedett az egyszemélyes háztartások aránya. A harmincasok körében -10 év alatt- a statisztikai adatok a duplájukra emelkedtek. Kétszer annyi szingli volt 2011-ben hazánkban, mint 2001-ben.

A szinglik fővárosa is Budapest. A VI., VII., XIV. kerületben van a legtöbb szingli- a statisztikák szerint. Mégis, azonban miért lehet ilyen magas a harmincas szinglik aránya? Nos, változnak az idők. Korábban- nagyszüleink korában, még kinézték az embert, ha harmincon túl egyedülálló volt, mindenki házasságot kötött. Ez viszont megváltozott.

Mi történt az elmúlt években?

A mai kor üzenete az embernek: legyél online, legyél jelen, hajts a munkádban, érj el sikereket, hozd a maximumot magadból! Mindegy, hogy férfi vagy nő vagy, ez a dolgod!

A magyar pszichológiában is egyre terjed az a nézet, miszerint a férfiak elnőiesednek, a nők pedig elférfiasodnak. A férfiakban nincs annyi megküzdési erő, gyakorlatilag elkényelmesedtek. Ezért pedig, ahelyett, hogy saját családot alapítanának, inkább visszahúzódnak a származási családjukba. Anyuka legnagyobb örömére, aki nagyon örül, hogy az ő pici fiáról gondoskodhat, és nem kell a szeretetért és figyelemért egy másik nővel (feleség) megküzdenie. Ez a mama hotel.

Igen ám, de van egy csavar. A mama hotel nemcsak fizikailag valósulhat meg. A férfiak, akkor is kisfiúk maradhatnak lélekben, ha fizikailag kikerültek anyuka gondoskodása alól. Pl. felköltöztek Budapestre, de annyi trauma érte őket, míg felnőttek (és ezt magukban elraktározzák, ahelyett, hogy időt szánnának a feldolgozásra), hogy egyszerűen félnek elköteleződni. Ez a korábbi holtomiglan-holtodiglan házasságok gyerekekre gyakorolt hatása. Ilyenkor jön az a rész, amelyet talán sok nőtársam jól ismer, hogy mikor kezd a dolog komolyra fordulni, akkor egyszerűen kibújnak a felelősség alól és elijesztik egyszerűen a nőt. Eltűnnek. Jön az a rossz előjel-érzés a gyomrunkban, amiről nem veszünk tudomást. Az ilyen férfiakról gondoljuk azt utólag, hogy egoista seggfej, pedig csak sérült.

A nők pedig korán éretté válnak, hiszen legalább annyit várnak el tőlük, mint egy férfitől. Legyél csinos, legyél nőies, de legyél sikeres, legyél a legjobb. Manapság nem elég már „csak” nőnek lenni, versenyzünk, győzünk. Néha többet keresünk, mint a férfiak, megteremtünk magunknak mindent. Mi is sérültek vagyunk, csak mi sok elvárást támasztunk magunkkal és a másikkal szemben is, szinte valóban mesebeli herceg képet kreálunk, aminek egy hétköznapi pasas, képtelen megfelelni.

Már azt sem evidens, hogy férfi udvarol, hogy ő hív el randevúra. Igazából, ha megnézem a dolgokat, akkor sokszor, mi nők jobban teperünk, mint kellene. Miért? Mert harminc felett ketyeg a biológiai óránk, míg a férfiaknak nem. Ők ráérnek, van idejük! Karriert akarnak, pénzt, győzni és élni, főleg tapasztalni dolgokat, valami jobbat, valami szebbet! Félnek, ha leragadnak egy nő mellett, akkor sok izgalmas dologról maradnak le!

Mi viszont le akarjuk győzni a versenytársakat, ezért rohanunk az ágyba, nehogy más előbb legyen ott! Azt gondoljuk: „Ha tőlem nem kapja meg, majd megkapja mástól!”. Bemeséljük magunknak, hogy szerelmesek vagyunk, hogy ne érezzük magunkat másnap olyan butának, hogy megtettük. Azonban a fizikai kielégülés lelki dimenzió nélkül csak sport. Ha jó volt, a pasi még talán egy kicsit megerőlteti magát, akkor legalábbis, mikor jó lenne egy kevés befektetést igénylő jó élmény. Amúgy meg eltűnik…

Mi a megoldás?

Tudjuk, hogy egyenlők vagyunk. Sőt, a nő az első az egyenlők között. Viselkedjünk, hát ennek megfelelően. Ha a pasi menni akar, akkor menjen! Ugyanez van, ha házas vagy, ne becsüld le magad! Ne feledd: annyit érsz, amennyit megkövetelsz magadnak!

Építsük fel az önbizalmunkat! Ha a testi örömöket akarod élvezni, akkor tedd azt, de ne hazudj magadnak szerelmet, és ne várj csodát!

Ez azt jelenti, hogy nincsenek normális férfiak?

Ne aggódj, vannak normális férfiak! Csak kicsit több türelem kell manapság, mint régebben. A jó hír pedig, hogy azok a férfiak, akik az önismeret útján haladnak sokkal minőségibb, mélyebb és intimebb kapcsolódásra képesek, mint a korábban az „itt az idő házasodni „típusú férfiak! Ezek a mélyebb kapcsolódások, pedig szabadságon alapuló párkapcsolatokhoz és házasságokhoz vezetnek. Ez pedig, később, az utódoknak is kedvezőbb. Hiszen azt tanulják meg, hogy lehet szabadon önmagamnak lenni és szeretni. Szóval, végső soron, egy párkapcsolati forradalom zajlik éppen, aminek a vége egy jobb, boldogabb világ. Csak addig éljük túl valahogy! Mondjuk a középpontunkban maradva!